E kora tavaszi konferenciánkat 2019. novemberre terveztük, de a novemberi
programtorlódások miatt kénytelenek voltunk elhalasztani találkozásunkat későbbi
időpontra. Örültünk annak és köszönjük, hogy az időpontváltozás miatt nem maradtak távol
azok az előadóink, akik már ősszel regisztráltak, és az új felhívás nyomán további nagyszerű
előadókkal és résztvevőkkel is megismerkedhettünk.
Bár a cím a vállalatokra koncentrál, a meghívás tágabb körnek szólt, megszólította a
nonprofit, oktatási, kulturális intézményeket is. Összesen 16 rövid előadás hangzott el. A 23
szerző különböző aspektusokból foglakozott a témával. Egy az innováció-kommunikáció
kutatását, a kutatások súlyponti kérdéseit áttekintő bevezető előadás (Borgulya Ágnes) után
gyakorlatibb kérdésekkel foglalkoztak előadóink. Vállalati tapasztalatok, tágabb kontextusok,
esetismertetések, best practice-bemutatások, az oktatás területéről származó projektekről
és tananyag-fejlesztési folyamatokról szóló tájékoztatások váltották egymást.
Szabó Szilárd egy multinacionális nagyvállalat (IBM) és a változó környezet nézőpontjából
(vállalati átalakulások a 2010-es években, új munkamódszerek, az agilis munkavégzés
terjedése) láttatta a változásokat a kommunikáció-menedzsmentben (új eszközök, felületek,
alkalmazások, megújult kommunikációs-stratégia, diverzifikált és virtuális csapatok), és
mutatta be a szervezetfejlesztési kihívásokat a kommunikáció-menedzsmentben. Dusza
András arra az izgalmas kérdésre válaszolt, hogy hogyan kommunikálják a szervezet vezetői
azokat az újításokat a munkatársaknak, amelyek a munkatársakat jelentősen érintik. A
nagyvállalatok és az innovációk forráshelyei, a startupok közötti együttműködés hiánya
számos zseniális ötlet kudarcához és tetemes nyereségek elmaradásához vezet. Miért kell
ennek így lennie? – kérdezte Turcsán Tamás. A Pannon Filharmonikusok megújult, sikeres
korszakukat élik. Lósz József előadásából megismerhettük azt a vállalkozói tapasztalatot,
hogy milyen kommunikációs formák hatékonyak az innováció eredménye szempontjából.
Dudás Dorottya a kereskedelmi és iparkamara új, innnovatív kommunikációs módszereinek a
bemutatásával tágította a szervezeti innováció kommunikációjáról való ismereteket. Graf
Orsolya azt mutatta be, hogy milyen belső kommunikációs folyamatok, eszközök, módszerek
segítették az innovációk sikerre vitelét. Kovács Éva és Keresnyei János előadása a szervezeti
kommunikáció – tulajdonos – befektető – felhasználó összefüggésben a “design thinking”, az
“agile” módszerek révén lát megoldást az innovációs kultúra kialakítására, a vállalat és az
ügyfél közötti kommunikációs korlátok felszámolására.
A korszerű képzések több formában is megjelentek a mondanivalókban. Nagy Mária
dinamikus, interaktív előadása a coach, a tréner nézőpontjából a digitalizációt helyezte a
középpontba és mutatta be gazdag tapasztalatait. Balázs László szavai egybe csengtek Dusza
András tapasztalataival, amikor a vezetői kommunikáció fontosságát és mikéntjét feszegette,
és a vezetők készségfejlesztésére irányuló módszertanokat és projektet mutatott be. Oláh
Szabolcs és Sebestyén Attila egy készülő elektronikus tananyagot ismertetett, mely a
munkavállalók és a vállalkozók megújulási képességét fejleszti “jó gyakorlatok”
felhasználásával. (Mennyire időszerű napjainkban!) Szabó László olyan képzésről számolt be,
amely keretében a közösségi média legaktuálisabb trendjeit, az online világhoz kapcsolódó
PR, marketing és sales megoldásokat, a legnagyobb platformok (például a Google, a
2
Facebook, az Instagram, a Pinterest) közönségelérésének módszereit, a legújabb digitális
technológiákat, a fotózás és videózás technikáit, a márkaépítés és az online imázs-építés
kulisszatitkait sajátították el a résztvevők. Ezek a módszerek a kommunikáció innovációját
segítik.
Felsőoktatási projektek képezték több egyetemi oktató előadásainak témáit. András
István, Rajcsányi-Molnár Mónika és Nagy Gáborné az egyetemek-szervezetek/cégek
együttműködésében (közös pályázatok, közös munkák megvalósításában) olyan dinamikákat
mutattak ki, amelyek az eltérő szervezeti kultúrák, a technológiai másság és bizonyos logikai
eltérések következtében jönnek létre és összefüggésben vannak a bizalommal is. Pécsett a
650 éves egyetem alapításának jubileumi eseménysorozatához számos innovatív belső
kommunikációs projekt kapcsolódott. Ezek tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal
Jarjabka Ákos, Kuráth Gabriella és Venczel-Szakó Tímea előadása.
Tágabb dimenzóit jelenített meg Hámori Tamás és Poór József, amikor a
nemzetköziesedés és globalizáció fogalmának “innoválódását” taglalták. Módosulnak,
változnak e fogalmak tartalmai, a jelentés megújulása a kommunikáció átalakulását vonja
maga után. Kollár Csaba az innovációt befolyásoló tényezőket vizsgálva azt mutatta be, hogy
a mesterséges intelligencia korában a kommunikációs aktusok a gépi tanulás révén hogyan
hatnak vissza az egyének és vállalkozások értékelő rendszereinek működésére, fejlesztésére,
innovációjára.
Az előadások és hozzászólások tartalmi üzeneteit Konczosné Szomathelyi Márta
moderálásával igyekeztek összegezni a jelenlévők). Úgy véljük, hogy a vállalatok
tapasztalatainak köszönhetően az akadémiai szféra ezúttal is kapott megerősítést és
ösztönzést az oktatás fejlesztéséhez és további kutatásokhoz. A gyakorlati szakemberek
megismerhették, hogy merre tart az oktatás és a kutatás. Színes, tartalmas, pezsgő
konferenciát tudunk magunk mögött. A jó hangulathoz az impozáns helyszín is hozzájárult,
az MTA székházának (Budapest, Széchenyi István tér 9.) “Kistermében” találkozhattunk
ezúttal.
Budapest, 2020. március 6.
Konczosné Szombathelyi Márta, elnök
Balogh Gábor, titkár
Borgulya Ágnes, tiszteletbeli alapító elnök