Beszámoló az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottság 2025. szeptember 19-én megtartott konferenciájáról. A beszámolót IDE KATTINTVA tudja letölteni.
Meghívott vendégelőadóink, munkabizottságunk tagjai és vendégeink ezúttal hibrid formában találkoztak egy nem szokványos témájú konferencia keretében. A helyszín a Széchenyi István Egyetem budapesti, Akadémia utcai campusa volt, az online formában résztvevők pedig az ország minden részéből, továbbá Belgiumból és az USA-ból kapcsolódtak be az eszmecserébe.
“Az MTA új hajtásai” címet azért kapta szakmai rendezvényünk, mert a 200 éves MTA két viszonylag új egysége, a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság és a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság mutatkozott be. A cél az volt, hogy a résztvevők kölcsönösen megismerjék a két szervezet létrejöttének körülményeit, jelenét, feladatait, tagjainak kutatásait és a jövőbeni terveket.
A bevezetőt Konczosné Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság alelnöke, a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság elnöke tartotta, előre vetítette a nap programjának jelentőségét. Első, felkért előadóként Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság korábbi alelnöke felvázolta, hogy Magyarországon az 1997/98-as tanévben jelent meg a tantervben a média és kommunikáció oktatása, aminek nem volt hazai előzménye, se szakképzett tanárok, se tananyagok. Így újságírók, médiatartalom szolgáltatók vállalták fel az oktatást. Sajátos “magyar modell” alakult ki, amely nem követte sem a média kultúrával, sem a kommunikáció retorikával összekapcsolásának nyugati mintáit. A média(jog), a retorika, a technológia sajátos kombinációja figyelhető meg. Az országban műhelyek jöttek létre az ELTE BTK-n, a Corvinus Egyetemen, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Győrben. Az akadémiai bizottság létrejötte Nyíri Kristóf akadémikus, professzor érdeme, aki szívós küzdelemmel elérte, hogy az MTA három osztályának, a nyelvtudományi, a filozófiai és IX. Osztály társadalomtudományi szárnyainak képviselőiből 2018-ban megalakulhasson az együttműködés, a 24 tagú Bizottság. Ma a sürgető cél, hogy tudományos bizottsággá minősüljön át, amely saját folyóirattal, kritériumrendszerrel rendelkezik és hivatott tudományos cselekmények lefolytatására.
Kékesi Balázs, a Tan Kapuja Buddhista Főiskolaoktatója a prediktív elméről tartott előadásában a kognitív nyelvészet, az idegtudomány, az elmefilozófia határán mozogva az agy előrejelző folyamatáról, a “hipotézis tesztelő masináról” beszélve a fogalmak, hitek, a tapasztalatok összefüggésével “megágyazott” a következő előadó, Oláh Szabolcs intézetvezető egyetemi docens kutatási beszámolójának. A Debrecenben, a BMW-Groupnál folyó kutatás azt vizsgálja, hogy az új multikulturális gyárban hogyan lehet a szinergiát kiaknázni képes szervezeti kultúrát kiépíteni. Hogyan lehet a nyelv, a médiumok, a formák, a terek rendelkezésre bocsátásával befolyásolni e folyamatot?
A konferencia következő szakaszában a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság tagjai a Tér – Gazdaság – Ember 2024/3 és 2024/4 tematikus számaiban megjelent tanulmányaikat ismertették. A jelenlévő szerkesztők, szerzők ‒ Falkné Bánó Klára (BGE), Szőke Júlia és Fejes-Nádai Julianna (SZE), Merza Péter és Balogh Gábor (PTE), Fóris Ágota (KRE) ‒ azt mutatták be, hogy mit kutatnak, milyen eredményekre jutottak legfrissebb munkáikban.
Az eszmecsere Szécsi Gábor professzornak(PTE KPVK), a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság elnökének “Kép, hagyomány, társadalmi kommunikáció” tárgyú online előadásával folytatódott. A technológiai determinizmus jelenségéből kiindulva arról beszélt, hogy az uralkodó ismeretátadási technikák új kérdéseket vetnek fel. Hogyan hatnak az új eszközök a gondolkodásra? Hogyan jelenik meg az új kultúrában a kép, a képi egység? Hogyan befolyásolja a képi tanulás a tanítási modelleket? A Nyíri Kristóf akadémikus tiszteletére írt kötetet “tudományos kalandnak” nevezte, melyben a szerzők más és más területek felől közelítve reflektáltak a kérdésekre.
A konferencia eszmecsere jellegét a folyamatos diszkusszió és fórum lehetőség biztosította a résztvevők számára.
A konferencia Borgulya Ágnes egyetemi magántanár(PTE KTK)összegző gondolataival zárult, aki a következő Kommunikációmenedzsment Munkabizottsági konferencia témajavaslatait is ismertette, számítva arra, hogy a körlevélben kiküldött témákra visszacsatolások fognak érkezni.
Budapest, 2025. szeptember 19.
Konczosné Szombathelyi Márta
Borgulya Ágnes
Balogh Gábor