Borgulya Ágnes (egyetemi m. tanár, PTE KTK, Pécs )
Innováció-kommunikáció a vállalatok keretei között – elméleti nézőpontból
Közhelyként hangzik, hogy a vállalatok versenyképességük érdekében folyamatosan arra kényszerülnek, hogy termékeiket egyre fejlettebb technológiával minél költséghatékonyabban állítsák elő és minél gyorsabban a piacra juttassák őket. Ezek a törekvések állandó megújulásra késztetik őket. A piaci kihívások a menedzsment funkciók differenciálódásához vezettek. A tudásmenedzsment, az innovációmenedzsment és a kommunikációmenedzsment egymással szorosan összefüggő, de önálló menedzsment tevékenységgé fejlődtek.
A vállalati innovációnak előfeltétele a teremtő gondolat, a tudás átadása, azaz kommunikálása. A kommunikáció az innováció folyamatában enabling (képessé, lehetővé tevő) funkciót tölt be: a kommunikáció teszi lehetővé, hogy egy személy vagy csoport átvegyen már meglévő ismereteket, majd azokat tovább gondolva új megoldásokat találjon, és ismét továbbadva, a nóvum megvalósuljon. Abban, hogy mennyire sikeres a vállalat az innovációban, a kommunikációnak így döntő szerepe van.
Előadásom bepillantást enged a közel húsz éve folyó vállalati innováció-kommunikáció kutatásba. A vállalaton belül keletkező innovációra és az ahhoz kapcsolódó intern innováció-kommunikációra fókuszál, és nem foglalkozik az innováció diffúziójával, azzal, hogy hogyan terjed az innováció, miként fogadják be célcsoportok. Alapkérdése, hogy milyen (intern) kommunikációs feltételek kísérik azt a folyamatot, amely során egy vízió, ötlet megvalósul egy vállalat keretei között. Áttekintésem angol, német és magyar nyelven publikált tanulmányokra terjed ki. Ösztönzés kíván lenni más nyelveken hozzáférhető művek és a gyakorlati folyamatok megismertetésére.
Szabó Szilárd (IBM, coach)
Innováció-kommunikáció a vállalatoknál
A VUCA környezet kihívásai a vállalati kommunikáció-menedzsmentre, egy multinacionális vállalat példáján keresztül
Napjainkban gyakran találkozunk az üzleti környezetet leíró angol betűszóval: VUCA (Volatile = Változékony, Uncertain = Bizonytalan, Complex = Komplex, Ambiguous = Kétértelmű). A betűszót az amerikai hadsereg alkotta meg a 90-es években, a kiemelten bizonytalan harci helyzetekre. A 2010-es évek közepétől az üzleti világban is előszeretettel használják, a minket körülvevő, soha nem látott sebességgel változó környezetre.
Az előadásban egy multinacionális nagyvállalat példáján keresztül betekintést nyerhetünk a VUCA környezet által előidézett kihívásokra, a vállalati kommunikáció-menedzsment tekintetében. A betekintés a következő fő pontokat fogja érinteni:
- Szervezeti változások, átalakulások a 2010-es években
- Új munkamódszerek, és az agilis munkavégzés terjedése
- A fentiek mentén fellelhető változások a kommunikáció-menedzsmentben
- Gyakorlati példák napjainkból (új eszközök, felületek, alkalmazások, megújult kommunikációs-stratégia, diverzifikált és virtuális csapatok)
- Fény- és árnyoldalak. Szervezetfejlesztési kihívások a kommunikáció-menedzsmentben
Dusza András (kommunikációs tanácsadó, X-Meditor)
Kell-e félnünk az Ipar 4.0-tól? Az innováció kommunikációja a vállalatok/szervezetek tevékenységében.
A belső kommunikációra vonatkoztatva: hogyan kommunikálják a szervezet (kommunikációs) vezetői azokat az újításokat a munkatársaknak, amelyek a munkatársakat jelentősen érintik? Hiszen jobbára ők hajtják végre azokat. Hogyan sikerült ezeket elfogadtatni a szervezeten belül?
Külső fókusz: Milyen innovatív módon kell kommunikálniuk a vállalatoknak az érintett partnerkörükkel?
Turcsán Tamás Péter (Startup tanácsadó, közösségi média szakértő és társadalmi innovátor. A Közgazdasági Társaság Startup Szakosztályának vezetője)
A jelenlegi nagyvállalati innováció kihasználatlan lehetőségei
A nagyvállalatok többsége világszerte keresi a lehetőséget, hogy miként tudna hatékony innovációs stratégiával a versenytársai elé kerülni. A startup ökoszisztéma és egyetemi innovációs környezet számos lehetőséget kínál a sikeres, új és hatékony megoldások megszületésére. Mindezek ellenére az innovációs versenyek győztesei szinte sosem dolgoznak tovább a nagyvállalatok szakembereivel a projektek implementációján. A nagyvállalatok egy része egyszerűen beéri a pozitív média megjelenésekkel, és elengedi az ötletgazdák kezét, mielőtt azok integrálódhatnának a vállalati folyamatokba. A startup és a nagyvállalat nem beszél egy nyelvet, és ennek következtében az ötletek jó része sosem ad hozzá semmit a vállalat üzleti sikerességéhez.
Van-e megoldás a problémára? Mit kellene tennünk, hogy az ötletekből megvalósult és integrálódott ötletek legyenek? Miért nem aknázzuk ki az ötletek és projektekben rejlő gazdasági potenciált? Miért választjuk a rövid távú kommunikációs sikert a hosszú távú, de sokkal nagyobb eredményekkel kecsegtető lehetőségekkel szemben.
Az Elveszett recept írója 12 éve kutatja a startupok és a nagyvállalatok innovációs lehetőségeit.
Graf Orsolya (marketing és kommunikációs vezető, Pannon Filharmonikusok, Pécs)
Innovációk és intern kommunikációjuk a Pannon Filharmonikusok működésében
A rövid előadásban gyakorlati példákon keresztül ismerhetjük meg a Pannon Filharmonikusok (PFZ) művészeti társulatának, valamint magának a cégnek a belső kommunikációs csatornáit és jellegzetességeit. A jellegzetességek rámutatnak, hogy a PFZ különböző fő területei más-más belső kommunikációs stratégia mentén működnek együtt a szokások, a hatékonyság és az innovatív művészeti és szervezetfejlesztési feladatok és célok mentén. A cégvezetés, a művészeti vezetés, a művészeti társulat, valamint a menedzsment között eltérő kommunikációs csatornák működnek, formálisak és informálisak egyaránt. A tudatos, tervezett kommunikációs aktivitások lehetőséget nyújtanak a szabadságra is, mivel teret adnak a kommunikációnak, így az egyéni ötletek megosztásának, felvetésének is. Érdekes jelensége a területnek, hogy a minőségi zenekari munka páratlan együttműködést követel, amelyhez szükséges hagyomány a szimfonikus zenekari működés hierarchikus szervezeti felépítése. Ehhez egymás mellé rendelt szakemberekből álló menedzsment társul annak érdekében, hogy a művészek és kollégák egyéni kiteljesedésére is lehetőség nyíljon. A különböző területekről vett gyakorlati példák: Gilbert Varga vezető karmester szerződtetése; a Csillagösvény koncertsorozat a Dél-Dunántúlon; Útlevél a zene világába projekt.
Kovács Éva (PTE MIK adjunktus) – Keresnyei János (Magyar Innovációs Szövetség Regionális igazgató)
Az innováció kommunikációja magával a munkafolyamattal történik?
Az innováció szükségességét egy munkaszervezet tagjai nem mindig érzik át. A vezetők motivációs eszköztára a menedzsment módszerek folyamatos fejlesztésével valamelyest gazdagodik, de mind a mai napig küzdelmes az innovációs kultúra kialakítása. Az ún. tanuló szervezetek létrejötte példákat kínál a jól szervezett fejlesztési kommunikációra, az iterációra épülő munkafolyamatok kellően kiszolgálják a tulajdonosok és befektetők igényeit, ugyanakkor az ügyfelek számára is biztos megoldásokat kínálnak. A “design thinking”, az “agile” módszerek folyamatos interakciót szerveznek a leendő felhasználók, ügyfelek és a szervezet egyes csoportjai között, melynek során nemcsak a hagyományos kommunikációs csatornákat szélesítik egy többdimenziós információs térré, hanem felszámolják a vállalat és az ügyfél közötti kommunikációs korlátokat is.
Kollár Csaba (kibernetikus, tudományos főmunkatárs, ÓE Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar)
Innováció és kommunikáció a mesterséges intelligencia korában a társadalmi kredit rendszere fókuszában
A publikus hírek szerint Kínában 2020-ban vezetik be a társadalmi kredit rendszerét, amelyik a társadalom tagjait, illetve a vállalkozásokat magatartásuk, viselkedésük, illetve kommunikációs aktivitásuk alapján pontozza, illetve kategorizálja. Ennek alapján lehet megkülönböztetni “veszteseket” és “nyerteseket”. Az előbbiek például nehezebben jutnak hozzá a (köz)javakhoz és a szolgáltatásokhoz, vagy azokat kedvezőtlenebb feltételekkel vehetik igénybe, több időbe telik ügyeik intézése, a várólistákon (pl.: műtétek) hátrébb sorolódnak. Az utóbbiak ezzel szemben egy könnyebb és kényelmesebb életet kapnak, melyben megannyi lehetőség és erőforrás áll szolgálatukra. Az állampolgárok és a vállalkozások értékelésében a mesterséges intelligencia tanulómechanizmusai vesznek részt, melyek egyfajta folyamatos ön- és beavatkozásos innováció révén egyre jobban és jobban közelítenek a társadalom (ország) szintjén annak vezetőinek idealizált elvárásaihoz. Az előadás elsősorban a verbális/írott és nonverbális kommunikációs aktusok révén elemzi a nem csak Kínában megjelenő társadalmi kredit rendszerét, s rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia korában ezek a kommunikációs aktusok a gépi tanulás révén hogyan hatnak vissza az egyének és vállalkozások értékelő rendszereinek működésére, fejlesztésére, innovációjára, illetve, hogy mennyire sebezhetőek ezek a folyamatok információbiztonsági szempontból.
Nagy Mária (IMX coach, tanácsadó, tréner)
2 x 4 CIO
Bevezetés / A vizsgálat célja: Az innováció meghatározó eredője a digitalizáció, alapjaiban alakítja át a kommunikáció szervezeti és egyéni kereteit, emberi kapcsolatainkat. A személyek közötti kommunikációt azonnali üzenetküldő alkalmazások és a közösségi média felületei sokszorozzák meg, az on-line, öntanuló chatbotok pedig a közvetlen, kétoldalú kommunikáció élményét nyújtják ember-gép között. Milyen viszonyban van mindez évmilliós szocializációs késztetésünkkel?
Vizsgálati anyag és módszer: Előadásomban a szervezet-, csapat- és egyéni készségfejlesztés trendjeit, kihívásait, ezek során szerzett tapasztalataimat mutatom be, az információtechnológia és szervezetfejlesztés divatos hívószavai köré fűzve. Az értékteremtés folyamatában az információ, a vezetésben az érzelmi intelligencia, az egyén szintjén az együttműködés képessége a katalizátor. A fejlesztési és transzformációs igények ezek köré csoportosulnak, miközben technológiai oldalon gépi tanulással csiszolódik a mesterséges intelligencia.
Eredmények: Szervezeti szinten kulcskérdés az információáramlás automatizálása, keresztfunkcionális egységek szervezése, valamint minden tevékenység értékteremtés szolgálatába történő állítása (pl. HR). A vezetési kultúrában az egyéni érdekek szervezeti szintre emelését (servant leadership), egyének fejlesztését (coach típusú vezetés), az önszerveződő csapatokat (agilis vezetés), egyaránt az információtechnológia innovációja hívta elő, és paradox módon ezek is szocializációs késztetésünk irányába mutatnak. A munkaerőpiacon 6, fogyasztói oldalon 7 generációt választ el a technológiai forradalomból eredő eltérő kommunikációs szokások vájta generációs szakadék.
Következtetések: A szervezeti kommunikáció folyamatában az információtechnológia rohamos térhódításával párhuzamosan felértékelődik a közvetlen kommunikáció és szocializációs képességek, készségek szerepe, anakronisztikus módon mind az, amit éppen az információtechnológia, és a pánikszerű digitalizáció szorít ki. A felnövekvő generáció mobileszközökön szerez és oszt meg információt, az elméleti és gyakorlati tudást ugyanitt játékos formában sajátítja el (gemifikáció).
Kulcsszavak: Digitalizáció / Transzformáció / Generáció / Gemifikáció vs Innováció / Kommunikáció / Információ / Szocializáció
Balázs László (egyetemi docens, intézetigazgató, DÚE)
Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció támogatásában
Előadásom az innováció hátterét biztosító vezetői kommunikáció mikéntjére fókuszál két aspektust körvonalazva. 1) A vezetőképzés módszertanának újabb és újabb irányzatai között egy, a testorientált készségfejlesztést középpontba helyező szalutogén képzés módszertani hátterének (Antonovsky 1979, 1987, Balázs–Szalay 2016) és az eddigi tapasztalatokból levonható következtetések bemutatására, 2) valamint az így kialakítható reziliens vezetői attitűd és kommunikációs stílus ismertetésére vállalkozik (Sameroff 2009, Ungar 2015). Az előadás a szalutogenezis és a reziliens vezető szakirodalmi hátterének ismertetése mellett egy pilot projekt eredményeit is összefoglalja. A PILOT programban 24 vezető képzésére került sor a szalutogén módszerek alkalmazásával. A vizsgálatban a képzés eredményességére, annak gyakorlatban történő alkalmasságára voltam kíváncsi.
Lósz József (vállalkozó, a GYMSKIK Innovációs klubjának a vezetője, a győri TEDx kurátora)
Milyen kommunikációs formák hatékonyak az innováció eredménye szempontjából?
Az előadás bemutatja a vállalati kommunikációt a különböző hierarchikus rendszerekben. Arra hoz példákat, hogy a különböző hierarchiák és a bennük jelen lévő érdekek hogyan befolyásolják az innováció eredményességét, továbbá, hogy a hierarchikusan felépülő vállalati struktúrában miért halhatnak el az alulról jövő innovációs ötletek.
András István (főiskolai tanár, rektor), Rajcsányi-Molnár Mónika (főiskolai tanár, rektor-helyettes), Nagy Gáborné (pályázati osztály, vezető) (DÚE)
Innováció-kommunikáció a szervezet és stakeholderei között
Jelen tanulmány az innováció-kommunikáció témakörében a következőkre keresi a választ:
Új, innovatív kommunikációtechnológiákkal mennyire válthatóak ki a hagyományos szervezeti kommunikációs eszközök.
Az egyetemek-szervezetek/cégek együttműködése során (közös pályázatok, közös munkák) kialakuló interakciók mennyiségi és minőségi elemzése rámutathat arra, hogy az eltérő szervezeti kultúrák, részben azonos érdekekkel milyen dinamikákat alakítanak ki.
Vizsgáljuk a bizalom kérdéskörét mind a szervezeti, mind a vezetői együttműködések mentén, továbbá kitérünk a technológiai másság és a logikai eltérések kérdéskörére is.
Vizsgáljuk az individualizmus háttérbe szorulását az „innovatív” kommunikációs eszközök szervezeti kultúra megőrzése érdekében történő használata során.
Kulcsszavak: együttműködés, szervezeti kultúra, pályázat, érdekek, külső- belső kommunikáció
Jarjabka Ákos (egyetemi docens, intézetigazgató) – Kuráth Gabriella (adjunktus) – Venczel-Szakó Tímea (tanársegéd) (PTE KGK)
Egy felsőoktatási jubileumi projekt szervezeti kommunikációs támogatása
Az előadásban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) európai mértékkel is jelentős, a pécsi egyetemalapítást megünneplő Jubileum 650 programja, mint egy felsőoktatási innovatív projekt kerül bemutatásra, különös tekintettel a szervezeti kommunikációs megoldásokra.
A projekt tervezése során a hazai felsőoktatás megünneplése mellett kiemelt cél volt a PTE hazai és nemzetközi imázsának erősítése, valamint az egyetem belső célcsoportjai, így a hallgatók és a munkatársak lojalitásának növelése is.
Az előadásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy ilyen nagyléptékű projekt céljainak teljesülését, az eredményességet milyen módon és eszközökkel tudja támogatni a szervezeti kommunikáció, ezért a projekt rövid összegzése mellett bemutatjuk a főbb szervezeti kommunikációs megoldásokat, eszközöket, és kitérünk a hatékonyságmérés lehetséges területeire is.
Kulcsszavak: Felsőoktatás, innovatív projekt, szervezeti kommunikáció
Hámori Tamás (PhD hallgató) – Poór József (egyetemi tanár) (SZIE)
Nemzetköziesedés és globalizáció – fogalom, értelmezés és kommunikáció
A nemzetköziesedés és globalizáció fogalma nagyon sokat változott az elmúlt száz év alatt. Az előadásunkban bemutatjuk azokat a legfontosobb szakirodalmi forrásokat, amelyek befolyásolták a nemzetköziesedés és globalizáció fogalmának a módosulását és megváltozását. Rámutatunk azokra a legfontosabb befolyásoló tényezőkre, amelyek a jelzett fogalmak értelmezésének a változását előidézték. Feltesszük azt a kérdést, hogy merre robog a globalizáció vonata a jövőben. Milyen globalizációs jövőkép rajzolódik ki a világon a közeli és a távolabbi jövőt illetően.
Oláh Szabolcs (tanszékvezető egyetemi docens, PR kommunikációs tanácsadó) – Sebestyén Attila (egyetemi adjunktus), DE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)
Üzleti innováció és kommunikációmenedzsment – Egy készülő elektronikus tananyag
Tervezett előadásunk tárgya egy készülőben lévő elektronikus tananyag, mely a munkavállalók és a vállalkozók megújulási képességét fejleszti. Az anyag az üzleti modell vászon elnevezésű cégelemzési módszert hasznosítja. Globális példák mellett debreceni kis-, közép- és nagyvállalatok jó gyakorlatait mutatjuk be. A feldolgozott esetek vállalkozók és munkavállalók tényleges élethelyzetei, melyekben találékonyság, kezdeményező erő, gyakorlati bölcsesség, innovatív gondolkodás segítette a holtpontról való elmozdulást, az értékteremtés és az értékközvetítés átalakítását, a front end és a back and folyamatok megújítását.
Aki munkát végez, annak újra és újra képesnek kell lennie arra, hogy megváltozó helyzetekhez kapcsolódjon, és ezeket a döntéseivel alakítsa is. Ez a kapcsolódni és megújulni tudás trenírozható. Ehhez a fejlesztéshez szükségesek a tudásmegosztás, a munkaszervezés, a csapattervezés és a kommunikációmenedzsment jó gyakorlatai.
Hogyan újul meg egy szervezet? Hogyan találja meg benne a helyét a feladatvégző személy a cég fejlődése során? Hogyan alkalmazkodik újra és újra a megváltozó helyzetekhez a munkavégző és a döntéshozó? Hogyan kommunikálja a vállalat az innovációt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szakirodalmi esetek feldolgozásával és saját interjús kutatásokkal.
Szabó László (DMC menedzser, Ringier Axel Springer Magyarország Kft. Digital Media Campus)
A Ringier Axel Springer Digital Media Campus digitális kommunikációs oktatási programja
A Digital Media Campus, a Ringier Axel Springer Magyarország képzési programja, a Ringier Axel Springer kiadó magyarországi vállalatának a helyi igényekhez igazított belső képzési programja, melynek célja, hogy a kollégák még otthonosabban mozogjanak a digitális média világában és növekedjen a vállalat iránti elköteleződésük. A két féléves tréningsorozat tavaszi és őszi szemeszterre osztva szakmai továbbképzési lehetőséget biztosít díjmentesen a médiavállalat dolgozói számára. Felvételi után évente körülbelül 20 fő számára nyílik meg a lehetőség a tanulásra.
A Digital Media Campus megrendezéséért felelős csapat nemcsak a HR és a vállalati kommunikációért felelős munkatársaival együttműködésben éri el a munkavállalókat, de a cégcsoport nemzetközi hátterére támaszkodva szélesebb, országhatárokon átívelő környezetben is kontextust teremt számukra.
A workshopokkal, gyakorlatokkal, házi feladatokkal biztosított a folyamatos tréning, fejlesztés és fejlődés. Kiscsoportos foglalkozáson sajátítják el a résztvevők a szakma-specifikus tudást meghívott szakértőktől, akik minimum egyórás előadásokon, workshopokon, gyakorlatokon adják át az ismereteket. A részvétel a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. munkavállalói részére ingyenes, a vállalat finanszírozza.
A DMC két féléves képzésének köszönhetően a közösségi média legaktuálisabb trendjeit, az online világhoz kapcsolódó PR, marketing és sales megoldásokat, a legnagyobb platformok (például a Google, a Facebook, az Instagram, a Pinterest) közönségelérésének módszereit, a legújabb digitális technológiákat, a fotózás és videózás technikáit, a márkaépítés és az online imázs-építés kulisszatitkait sajátították el a résztvevők, hogy olyan minőségi tartalmakat tudjanak készíteni, amelyek a legaktuálisabb trendeknek és fogyasztói igényeknek megfelelnek.
A Digital Media Campus 2019 tavaszán elnyerte a MPRSZ Employer Branding-díját.
Dudás Dorottya (kommunikációs referens, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)
Lépj be a kamarába! Avagy hogyan mondjam el Neked, hogy tagja legyél üzleti közösségünknek?
Generációváltás zajlik a vállalkozások életében, sokszor hallottuk már. A megyei kereskedelmi és iparkamara célja azonban mindkét generációt megszólítani, információkkal ellátni. És persze vannak női vállalkozók is, nem is kevesen. Sőt, egyre többen és aktívabban. A nyitott, szegmentált kommunikációs folyamatot elkezdtük, volt, hogy éreztük már, jó úton haladunk, és szerencsére van még kiaknázatlan terület bőven.