A kiadvány ide kattintva érhető el.
Örömünkre szolgál, hogy a TGE 2024. 3. tematikus száma után a 4. szám nagy részét is az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága tagjai és partnerei munkáinak szentelhetjük. Miként az előző, úgy e számban is képet adunk arról, hogy szerzőink a kommunikációmenedzsment mely területén kutatnak vagy gyűjtik gyakorlati tapasztalataikat és jutnak olyan figyelemre méltó következtetésekre, amelyek érdemesek arra, hogy a szakemberek minél szélesebb körben megismerjék őket. A 3. tematikus szám és a jelen szám munkabizottsági írásai ezáltal kettős célt szolgálnak: bemutatják a Munkabizottság eredményeit és szélesebb körben ismerteti meg azokat, mint a konferenciák résztvevői köre, ahol a tanulmányok előadások formájában elhangzottak.
A kommunikációmenedzsment a vezetéstudománynak azért hallatlanul izgalmas területe, mert rendkívül komplex. Van tervezési, szervezési, kontrolling, pénzügyi, pszichikai, lingvisztikai, kommunikáció elméleti/gyakorlati és technológiai vetülete. Áthatja a HR, a vállalati kapcsolatok, a tudásmenedzsment, a változás- és krízismenedzsment, a kulturális különbségek menedzselésének ‒ és még hosszú a sor ‒ minden szegmensét. E komplexitás eredményezi azt, hogy a vállalatot érintő valamennyi környezeti vagy belső szervezeti változás (történjen az a technológia, a munkaerőpiac, az üzleti szabályzások vagy egyéb terén) számos területet érint. Ennek megfelelően konferenciáink is sok nézőpontból reflektálnak korunk felgyorsult és sokirányú változásaira. A sok nézőpontú közelítés tükröződik e folyóirat hasábjain is.
A kommunikációmenedzsmentnek a vállalati teljesítményre gyakorolt összhatása világos. A kiváló kommunikációmenedzsment kézzel foghatóan növeli a vállalat eredményességét és a vállalat értékét, a dilettáns, hibákkal teli működtetése pedig fájdalmas következményekkel jár.
E számban öt tanulmány és egy könyvismertetés a Munkabizottság tagjainak a munkáiból jelenik meg, részben magyar, részben angol nyelven. A sort az angol nyelvű tanulmányok nyitják, ezt követi egy magyar nyelvű gyakorlati nézőpontú és egy elméleti írás, majd a könyvismertetés.
A vállalati kommunikációmenedzsment egyik nagy kihívása a különböző szociokulturális hátterű munkatársak képességeinek sikeres ötvözése a szervezet céljainak elérésére. Szőke Júlia és Ablonczyné Mihályka Lívia tanulmánya, “A Review of Research on Intercultural Communication in Business Contexts” az interkulturális üzleti kommunikáció irodalmának áttekintésre vállalkozott. Írásuk a kultúra és a kommunikáció összefüggésére fókuszálva 1952-es évig nyúlik vissza, elsődlegesen az angol nyelvű szakirodalomban. Osztályozza az interkulturális különbségek bemutatására kidolgozott modelleket, és időrendi sorrendben szakaszokra bontva ír az interkulturális menedzsment, a vezetés és a kommunikáció területén ismertté vált kutatásokról. Kitekint az interkulturális kompetencia és a kulturális intelligencia kérdésére is.
Az interkulturális kompetencia és a kulturális intelligencia a témája Falkné Bánó Klára és Kolláth Katalin tanulmányának is “Investigating the cultural intelligence level of two small informatics companies and how it effects their international communication: a case study” címen. Két informatikai kisvállalat esetén keresztül mutatják be a CQ-nak a nemzetközi kommunikáció hatékonyságára gyakorolt hatását. A vizsgálatban Earley és Mosakowski modelljét alapul véve vonnak le következtetéseket, és javaslatot tesznek a vizsgált cégek menedzsereinek képzésére.
Fóris Ágota és Robert P. Kerner újabb vezetési paradigmák felé vezeti az olvasót, az agilis szervezetek stratégiai kommunikációját vizsgálják, “Strategic communication in agile organizations. Why does agile face skepticism in organizations?” című tanulmányukban. Amint a szerzők az összegzésben írják, az agilis üzleti módszertannak hívei és ellenzői is vannak. Tanulmányukban az ellenzést kiváltó okokat vizsgálják.
Esettanulmányuk egy 175 ezer hallgatónak egyéni tanulási utakat kínáló egyetem példáját idézi, amely érett agilis szervezet lévén, segít abban, hogy megértsük a hagyományos és az agilis szervezetek kommunikációja közötti különbséget. Világossá válik, hogy az eredményesség előfeltétele a használt fogalmak egyértelmű definiálása, a terminológia helyén való kezelése.
Az első magyar nyelvű tanulmány, Németh Gergely, Illés Kata és Gerlei Béla “A szervezeti kommunikáció alapegységének keresése, kutatási célkijelölés” című írása érdekes problémát vet fel. Kutatások sokasága foglalkozik a vezetők és beosztottak közötti kommunikációval, de nincs meghatározva e relációban az interakciók alapegysége, amelynek mennyiségi és minőségi jellemzőit leírva össze lehet(ne) hasonlítani
a kommunikáció hatásosságát, hatékonyságát. A kutatók a probléma szakirodalmi mélyére ásva és azokat tovább gondolva további kérdéseket (szám szerint hét kérdést) fogalmaznak meg. S bár a címet olvasva lingvisztikai vagy kommunikációelméleti gondolatokat feltételezhet az olvasó, valójában a vezetés legmélyebb szociálpszichológiai kérdéseivel szembesül. A Kommunikációmenedzsment Munkabizottság tanulmányainak sorát Gulyás Krisztina “Bécs: az intelligens klíma város példaértékű realitása, a kiváló városimázs” könnyed, pergő stílusban megírt helyzetképe zárja. A szerző színes életszerűséggel festi le például, hogy hogyan történik Bécsben egy fa kivágásának engedélyeztetése. Sokoldalú kép bemutatására törekszik. Így a városi hírnév, az élhetőség turisztikai jelentőségéről épp úgy képet kap az olvasó, mint a lakosság etnikai összetételéről, a vallási sokszínűséghez alkalmazkodásról, a CO2 kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítésekről, a napenergia alkalmazásáról vagy a munkaerőállomány összetételéről. A Munkabizottság írásainak sora Keszei Flóra könyvismertetésével zárul. A Konczosné Szombathelyi Márta, Balogh Gábor és Jarjabka Ákos által szerkesztett “Kommunikáció-Gazdaság-Kultúra-Nyelv”: 50 éve a közgazdász képzés szolgálatában.
Tiszteletkötet Borgulya Istvánné részére” című tanulmánykötet az MTA Gazdaságtudományi Bizottsága Kommunikációmenedzsment Munkabizottságának és a Pécsi Tudományegyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének közös kiadványaként 2021-ben jelent meg. Mint a cím is jelzi, a szerzők tanulmányaikkal a pécsi kar egyetemi magántanárát köszöntötték, ötven éves egyetemi oktatói pályafutását ünnepelve. A könyvismertetés felvillantja a tanulmányok fő témaköreit, közöttük az interkulturális kommunikáció, a kommunikációmenedzsment, a szervezeti kommunikáció témákat, és külön-külön szót ejt a tanulmányokról. Kiemeli Balogh Gábornak a tanárnővel készített interjúját, amelyből teljes életútja megismerhető. A kötet vendégszerkesztői abban bíznak, hogy a kommunikációmenedzsment iránt érdeklődők széles köre talál inspiráló, a munkáját segítő gondolatokat a munkabizottság
tanulmányainak valamelyikében, vagy, jó esetben, többjükben.
Köszönetünket fejezzük ki ez alkalommal is a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karnak, hogy tudományos folyóiratuk két számának a vendégszerkesztésével Munkabizottságunk tagjai és ezáltal a kommunikációmenedzsment tudományterület nyilvánosságot kaphatott.
A vendégszerkesztők:
Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke
Borgulya Ágnes, a Munkabizottság alapító, tiszteletbeli elnöke
Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára