A konferencia a “Kereslet és kínálat a szervezeti kommunikációmenedzsmentben” címet viselte. Hibrid formában tartottuk. Budapesten a SZE Budapesti Innovációs és Képzési Központ, Akadémia u. 1. alatt találkoztak, távolról online csatlakoztak a résztvevők. A megvitatott központi kérdés a vállalatok/szervezetek részéről a kommunikációmenedzsment terén megmutatkozó szükségletek, igények és a felsőoktatási intézmények által kínált képzések egymásnak megfelelése volt. Kérdései így hangzottak: Milyen elvárásokat támasztanak a megváltozott és folyamatosan változó körülmények a szervezeti/vállalati kommunikációs szakemberek iránt. Milyen kompetenciák, tudás és személyes tulajdonságok kerülnek előtérbe? Mely felsőoktatási intézmények milyen tartalmi súlypontokkal, milyen szinten nyújtanak a témába vágó képzéseket? Mire készítik fel hallgatóikat az intézmények és mire szükséges felkészülniük a közeli jövő kommunikációmenedzsment szakembereinek?
A kérdés megvitatásához kutatókat, egyetemi oktatókat, vállalati kommunikációs szakembereket és kommunikációs ügynökségek képviselőit kértük fel előadások tartására és az eszmecserében megszólalásra. Az előadók nem csak a hazai vállalati tapasztalatokról beszéltek, nem csak a hazai oktatásról alakult ki kép, hanem külföldi (német és angliai) mintákat is bemutattak.
Tizenöt előadás hangzott el, és két fórum keretében beszélgettünk élőben és online. Kiemeljük, hogy öt fiatal, de már jelentős tapasztalattal rendelkező vállalati szakember beszélt tapasztalataikról. Elég világos helyzetkép alakult ki. A szakma gyorsabban változik, mint a képzés. A munkába álló fiatalok általában jók a digitalizációban, de sok a kommunikációs szakma terén a hiányosság: gyorsak a tartalomgyártásban, de nincsenek tisztában az üzleti hatásokkal. A generációs különbségek valósak és nagyok, ezzel tisztában kell lenni a vállalatoknál. A stratégiai, a kritikai gondolkodást, a kreativitást és az adaptációs készséget kell fejleszteni a képzésekben. Túlhangsúlyozódik a technológia, ezért előtérbe kell helyezni a humán szempontokat. Legitimmé kell tenni az AI használatát és a hálózatos felhasználást fejleszteni. Középpontba állítani a mérhetőséget, fejleszteni a kiberbizalmat. Az interkulturális kompetencia már alapelvárás miként az angol nyelv és más idegen nyelvek használata is.
Míg a mintául vett országokban komplexen, BA és MA szinten, önálló szakokként folyik a képzés, Magyarországon csupán részképzések, kurzusok, szakirányú továbbképzések futnak. A képzések jó célt szolgálnak, de a hallgatók is, a szakemberek is igénylik a nagyobb képzési időre épülő, mélyebb, komplex tartalmat biztosító képzéseket.
E következtetéseket üzenetként is megfogalmazza a Munkabizottság az oktatáspolitika számára.
Pécs, 2026. április 24.
Konczosné Szombathelyi Márta, elnök
Borgulya Ágnes, alapító, tiszteletbeli elnök
Balogh Gábor, titkár