International Conference on Technological, Educational, Social, and International Challenges in the Changing World

Győr, Hungary – May 22-24, 2025

https://tesic.sze.hu/home

International Conference on TESIC in the Changing World

The Apáczai Csere János Faculty of Humanities, Education and Social Sciences of Széchenyi István University in Győr is pleased to invite you to the International Conference on Technological, Educational, Social, and International Challenges in the Changing World. The conference aims to provide an academic platform for researchers, professionals, policymakers, and stakeholders to present their work and explore solutions to the complex challenges of today’s rapidly evolving world. By fostering collaboration and adopting multidimensional approaches, the conference seeks to identify pathways toward a more inclusive, resilient, and sustainable future.

Submission Information

Authors are invited to submit abstracts or full papers for presentation at the conference. Selected papers will be included in the conference proceedings and may also be published in Scopus/WoS-indexed journals. The official language of the conference is English.

Conference Scope

The conference covers a broad array of topics related to technological, educational, social, and international challenges.

The rapidly evolving global landscape poses a set of complex challenges in areas such as technology, education, society, and international relations. Advances in fields like artificial intelligence, automation, and digitalization are reshaping not only industries but also everyday life, demanding continuous adaptation. To remain relevant, educational systems must evolve to equip individuals with critical thinking, digital literacy, and the necessary skills in line with the changing labour market and corporate expectations. Socially, increasing digital connectivity brings both opportunities for greater inclusion and risks of deepening inequality, alienation, and misinformation. Internationally, globalization has intensified interconnectedness, but has also increased miscommunication and reinforced geopolitical tensions and cyber security.

Addressing these interconnected challenges calls for an approach that combines innovation with strong ethical standards and inclusive strategies. Education must become more adaptive and accessible, integrating technology to personalize learning and foster globally-required competencies. At the same time, societies must focus on promoting equity, strengthening community cohesion, and promoting resilience against emerging risks. At international level, collaboration and collective action will be key to solving pressing issues like climate change, economic disruptions, and digital security. Addressing these challenges also requires insights from regional science and management science, as they offer valuable perspectives on local development, resource allocation, and organisational strategies. By adopting a coordinated and inclusive strategy, societies can turn these global shifts into opportunities for a more equitable and sustainable future.

Key areas of focus include but are not limited to:

• Technological Transformation and Innovation
• Educational Reform and Digital Literacy
• Social Inclusion and Digital Resilience
• Global Cooperation and International Relations
• Ethics and Policy Development in Technology
• Impact of Globalization on Society and Economy
• Cyber Security and Digital Governance
• Labour Market and Corporate Expectations in a Technological Age
• Sustainable Development and Climate Action
• Regional Science and Local Development
• Management Science and Organisational Strategies

BESZÁMOLÓ
AZ MTA IX. OSZTÁLY GTB KOMMUNIKÁCIÓMENEDZSMENT MUNKABIZOTTSÁG
2024.

A BESZÁMOLÓT IDE KATTINTVA TUDJA LETÖLTENI.

1. PUBLIKÁCIÓS LEHETŐSÉG
   Az MTA IX. Osztály Gazdálkodástudományi Bizottság Kommunikációmenedzsment Munkabizottság tematikus folyóiratszám megjelentetését valósította meg. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karral együttműködésben a Tér-Gazdaság-Ember című folyóirat 2024/3. és 2024/4. száma ad teret a Munkabizottság tagjai és partnerei írásainak. A tervezett tematikus számokban a Munkabizottság tagjai és partnerei legfrissebb kutatásainak eredményeiből lesz válogatás, a Munkabizottság 2021 tavasza óta szervezett konferenciái, workshopjai tematikái mentén. A 2024/3. szám már megjelent. Online itt elérhető:
   https://tge.sze.hu/images/dokumentumok/Foly%C3%B3irat/TGE_2024_12_evfolyam_3_szam_KESZ.pdf
   A 2024/4. szám megjelenése 2025. januárra várható.
2. HONLAP
   A Munkabizottságnak 2020. június óta van honlapja: https://kommenbiz.hu/
   A honlap a Munkabizottság tagjainak és partnereinek alapvető és kedvelt információ forrása. 2024-ban is folyamatosan kerültek fel rá a hírek, rendezvények, megjelent publikációk, kiadványok.
3. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ MTA KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNYI OSZTÁLYKÖZI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGGAL
   Munkabizottságunk képviseli az MTA IX. osztályt a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottságban. Elnökünk egyben a fenti bizottság alelnöke is 2024-től.
   A Bizottság célul tűzte ki a tudományos bizottsággá válást, ezzel támogatva a kommunikáció tudomány területén kutatók akadémiai pályafutását.
4. KUTATÁS
   Munkabizottságunk a HBT (Home Based Telework) formában végzett munka kommunikációs aspektusát vizsgálta. A kutatás eredményeiből készült tanulmány publikálásra került:
   Konczos Szombathelyi, M., Borgulya, Á., & Balogh, G. (2023). Home-based telework: aspects of communication. Evidence from Hungary. Economics and Sociology, 16(3), 178-197. doi: 10.14254/2071-789X.2023/16-3/10 (Q2-es folyóirat)
   A másik kutatás „A szervezeti kommunikáció jelentősége a munkaerő megtartásában” volt, amelynek a részeredményeiből magyar nyelven kész az anyag, publikáció a TGE-ben jelent meg:
   Borgulya Ágnes – Balogh Gábor – Borgulya Gábor –Konczosné Szombathelyi Márta (2024). | Megtartani a jó munkaerőt: mennyit számít a belső szervezeti kommunikáció? TGE, 2024/3. 41-56.
   A teljes anyagot angol nyelvű tudományos folyóiratban tervezzük megjelentetni, 2025-ben.
5. RÉSZVÉTEL PLENÁRIS ELŐADÁSOKKAL A MANYE SZAKMAI NAPJÁN
   Meghívást kaptunk a MANYE szakmai napjára: 2024. április 12.
   Borgulya Ágnes (Egyetemi magántanár, Pécsi Tudományegyetem, a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság alapítója, korábbi elnöke): A kommunikáció és a hatékony tudásmenedzsment című előadását tartotta meg.
   Konczosné Szombathelyi Márta (Egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság elnöke): Merre tart a kommunikációmenedzsment? Trendek és tapasztalatok az European Communication Monitor kapcsán című előadásával készült.
   Ez úton is gratulálunk Ablonczyné Mihályka Líviának (Egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság alapító tagja), akit a MANYE tiszteleti tagjává választott, az alkalmazott nyelvészet terén végzett kutató- és oktatómunkájáért.
   https://manye.hu/hirek/beszamolo-az-alkalmazott-nyelveszeti-szakmai-naprol-es-manye-kozgyulesrol/
6. KONFERENCIA
   Munkabizottságunk szeptember 27-én tartotta évente megrendezett őszi konferenciáját. A szakmai találkozás ezúttal a “Hogyan alkalmazkodik a kommunikációmenedzsment a szervezeti/vállalati átalakulásokhoz (technológiai transzfer, válságok, atipikus foglalkoztatás)?” kérdésre keresett válaszokat.
   A résztvevők kutatási eredményeken és gyakorlati tapasztalatokon alapuló előadásaikban és hozzászólásaikban több oldalról mutatták be, hogy mi változott meg az elmúlt tíz évben a kommunikáció terén, és hogy mire készülnek fel a közeli jövőbe tekintve a kommunikációmenedzsment szakemberei? Fóris Ágota ‒ Kerner, Robert, Borgulya Istvánné, Kovács Éva, Keresnyei János, Czechmeister Mónika – Ablonczyné Mihályka Lívia – Szőke Júlia, Gyulay Tibor, Poór József – Antalik Imrich – Szeiner Zsuzsanna, Juhász Gábor és Gulyás Krisztina előadásait hallhattuk, akik képviselték mind az akadémiai, mind a gyakorlati szférát.
   A visszajelzések és a szervezők személyes benyomása szerint is újabb színvonalas, élénk és baráti légkörű találkozás erősíti a résztvevők közötti szakmai szálakat.
   Köszönjük Tagtársainknak és Partnereinknek az együttműködést és a megtisztelő bizalmat.
   Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke
   Borgulya Istvánné, a Munkabizottság alapító elnöke
   Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára
   2024. december 16.

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Borgulya Istvánné Vető Ágnes, Munkabizottságunk alapítója elnyerte a Cursus Vitae Aureus (Arany Életmű) Díjat.

Az Arany Életmű (Cursus Vitea Aureus) az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság 2022-ben alapított elismerése.

Adományozható minden évben, érdem alapján, legfeljebb három, 60 éves korát betöltött, köztestületi tagnak. Az adományozáshoz a Bizottság javaslatokat kér a magyar gazdálkodástudomány valamennyi hazai műhelyétől (karok, intézetek, tanszékek). Az ajánlásokból egy erre a célra felkért Grémium – amelyet rangidős tagja elnököl – tesz javaslatot a Bizottságnak, amely 2/3-os támogatással ítélheti oda díjat. A Grémium tagjai: a gazdálkodástudományok terén képzést folytató karok dékánjai és az elismerést korábban elnyert pályamű díjasok (ez az elismerés az előző akadémiai ciklus óta Pályamű Díj néven már létezett, eddig oklevél tanúskodott annak elnyeréséről). A díjazottak tűzzománc emlékplakettet vehetnek át, amelyet a köztestületi tagjaink adományaiból készíttet el a Bizottság.

A díj átadására a II. Leadership vezetéstudomány interdiszciplináris megközelítésben nemzetközi konferencia keretében kerül sor, 2023. november 23-án.

Áginak szívből gratulálunk a Díj elnyeréséhez. Büszkék vagyunk, hogy együtt dolgozhatunk.

További munkájához jó egészséget, sok sikert kívánunk.

Az alábbiakban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Takács András előterjesztéséből olvashatóak a díjazott életútjára vonatkozó gondolatok:

“Borgulya Istvánné Vető Ágnes a Pécsi Tudományegyetem egyetemi magántanára, a vállalati kommunikáció, a szakmai/szaknyelvi kommunikáció, a kultúraközi kommunikáció, a szervezeti kultúra nemzetközi ismertségű és idézettségű kutatója. Olyan ismert művek szerzője, mint a Vállalati kultúra (Barakonyi Károly társszerzővel, 2004), Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben (2010), Kulturális távolságok (2014). Rendszeresen oktat külföldi egyetemeken. Számos hazai és nemzetközi konferencia szervezője. Oktatás- és kutatásszervezési tevékenysége mellett elévülhetetlen érdemei vannak a tudományszervezésben is. A Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottság Kommunikációmenedzsment Munkabizottság alapító elnöke.

Kollégánk 1972 óta a mai Közgazdaságtudományi Kar jogelődjének munkatársa, így a pécsi közgazdászképzést elindító oktatói kar tagja. 1976-ban szerzett egyetemi doktori címet a József Attila Tudományegyetemen a felnőttkori nyelvtanulás pszichológiai kérdései témában írt dolgozatával. A 70-es évek közepétől szakmai munkája középpontjába egyre inkább a gazdasági szaknyelv, az üzleti kommunikáció kutatása és tanítása került. Majd a 80-as évek végén kutatása a kultúra, az interkulturalitás aspektusával bővül.

Számos külföldi tanulmányutat tett: kutatott DAAD ösztöndíjjal Németországban, British Council ösztöndíjjal Londonban, TEMPUS támogatással Dániában, Németországban, Svédországban, CEEPUS támogatással Ausztriában. Több külföldi egyetemen tartott előadásokat és kurzusokat TEMPUS-, majd Erasmus-oktatóként: Hamburgban, Hildesheimben, Bayreuthban, Haldenben; Banská Bystrica, Sassari, Genova, Vilnius, Kaunas egyetemein, üzleti főiskoláin. Nagyszámú külföldi konferencián tartott előadást.

DAAD ösztöndíjasként kezdett foglalkozni a német nyelvű országok gazdasági és vállalati kultúrájával. Vállalatvezetési és menedzsment kurzusokon vett részt itthon és Németországban. Majd különböző baranyai vállalatoknál működött közre tolmácsként és menedzsment tanácsadási munkatársként. E gyakorlati megbízások egyre közelebb vitték a valós vállalati kommunikációs és vállalati kultúra problémákhoz, valamint az európai kérdésekhez.

1993-ban (bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíja során) bekapcsolódott a bécsi központú STRATOS nemzetközi kutatási programba, amely kis- és középméretű vállalatok stratégiáját és vállalati kultúráját mérte fel és elemezte. Hazatérve elindította a kutatást kollégáival Pécsett. 1995-ben a kutatás az INTERSTRATOS programmal folytatódott. Célja a kis és középvállalatok nemzetközi orientálódásának a vizsgálata.

1994-ben nyújtotta be az MTA-nál “Vállalati kultúra, interkulturális gazdasági kommunikáció” című értekezését, amely a megelőző tíz év kutatásaiból szintetizálódott. 1995-ben szerzett kandidátusi fokozatot, vezetéstudományból.

1996-ban oklevelet szerzett az EADTU-nél (Hollandia) European Studies szakirányon. 1996-ban és 1998-ban “Jean Monnet titel holder” címet és támogatást nyert az Európai Uniótól Jean Monnet eszmetörténeti és az EU intézményrendszere és politikái kurzusok indítására a Pécsi Tudományegyetemen.

A kutatómunkát a szervezeti kommunikáció és az interkulturális kommunikáció irányban mélyítette. Vezetése alatt munkatársaival folytatott OTKA támogatású kutatásuk (A magyar menedzserek és az interkulturális kihívások) empirikus adalékokkal járul hozzá mindehhez.

“Kommunikáció, szervezeti kultúra, vezetés és kultúraközi együttműködés” című habilitációs pályázatával 2002-ben szerzett habilitált doktori címet a Pécsi Tudományegyetemen.

A nemzetközi értékrendi kutatások, a rendszerelméleten alapuló gondolkodás, a német iskolák kommunikációmenedzsment szemlélete inspirálta abban, hogy a maga komplexitásában, modellezve próbálja megragadni a (nemzetközi színtereken működő) vállalatok kommunikációjának irányítását. Így forrott ki a kommunikációmenedzsmentnek az az értelmezése, amelyet az Akadémiai Kiadónál megjelent „Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben” című kötetben foglalt össze (2010). Közben dolgozott egy olyan összegző művön, amely több nézőpontból közelít a nemzetközi (vállalati) kommunikáció kérdéséhez. A munka “Kulturális távolságok vállalatokon belüli és országok közötti interakciókban” címmel jelent meg 2014-ben a Typotex Kiadónál.

Oktatói pályája alapja a tanári elhivatottság-érzés, ami a diákok szeretetére, tiszteletére, kutatási, tudásszerzési és ismeretátadási ambícióra, szakmai igényességre épül. Kutató és tudományos munkája mindvégig párhuzamosan futott oktató tevékenységével. Oktatott német általános és gazdasági szaknyelvet, üzleti kommunikációt és vezetéstudományi magyar, német és angol nyelvű tárgyakat, a képzés valamennyi szintjén, beleértve a doktori képzést is. Nyugdíjazásáig törzstagja volt a Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti PhD képzésének, ahol “Szakmai kommunikáció” és „Kultúraközi kommunikáció” címmel tartott kurzusokat, és rendszeresen részt vett felvételi, szigorlati, bírálati, védési folyamatokban, habilitációs cselekményekben. Hét doktorandusz szerzett fokozatot témavezetésével, akik többsége sikeres egyetemi tanárként, docensként vált kutatótársává. A tudományos-kutatási utánpótlás neveléséhez szakkollégiumi foglalkozások tartásával, tudományos diákköri munkák támogatásával is hozzájárult.

Tankönyv- és szakírói munkássága során 1975-ben jelent meg a Tankönyvkiadónál első jelentősebb publikációja, a 17 kiadást megélt “A mindennapi élet német nyelvéből” című tankönyv. 1999-ben “Bankkenntnisse” című német bankszaknyelvi tankönyve a PTE Közgazdaságtudományi Karán “Az év legjelentősebb publikációja” díjat kapta. Oktatásszervezési feladatok ellátása is munkájához tartozik. Tanszékvezetői megbízatásából eredően is nagy része volt a Pécsett 1978/79-ben elindított gazdasági szakfordító képzés kiépítésében. 1984-ben szervezésében indult meg és 1987-ig irányítása alatt folyt Pécsett az állami nyelvvizsgáztatás. Ezzel létrejött az ORIGO nyelvvizsga első vidéki decentruma. 1991-től 1994-ig TEMPUS-program koordinálásában vett részt, ilyen minőségben több nemzetközi hallgatói szemináriumot és oktatói továbbképzést szervezett. 1992-ben kezdeményezésére és közreműködésével elindul a Közgazdaságtudományi Karon “A német nyelvterület gazdasága és kultúrája” német nyelvű másod-szakirány. Jelentősen átalakította a tanszék oktatási és kutatási profilját: a tanszék felvette az “Üzleti kommunikáció és Idegennyelvi tanszék” nevet, elkezdődött a magyar nyelvű üzleti kommunikációs tárgyak oktatása és a tanszék kutató munkájának négy, az üzleti kommunikációhoz markánsan kapcsolódó területre szűkítése. 2000-ben vezetésével elindult az “EU üzleti tanulmányok” szakirány, amely az oktatási reformokig sikeres szakirány volt. Ugyancsak 2000-ben akkreditált nyelvvizsga helyet hoztak létre a tanszéken, ahol államilag elismert gazdasági szakmai nyelvvizsgát lehetett tenni.

1998-ban az oktatási miniszter megbízásából a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület tagja lett, két évig a bizottság rendes tagjaként, 2001 óta külső szakértőként vesz részt a magyarországi nyelvvizsgáztatási rendszer újjá fejlesztésében.

Munkája fontos területe volt az Üzleti Kommunikáció és Idegennyelvi Tanszék vezetése, amely közel húsz oktatóval ellátta a Közgazdaságtudományi Kar idegen nyelvű szakmai nyelvi képzését és szakmai nyelvvizsgáztatását, közgazdasági szakfordítókat képezett angol és német nyelvből, végezte üzleti és kultúraközi kommunikációs tárgyak oktatását magyar és idegen nyelven nappalis és posztgraduális képzési formákban. Ösztönözte a tanterv és az oktatási anyagok folyamatos megújítását, igényes oktató munka végzését, munkatársai tudományos fokozatszerzését, tartalmas külföldi együttműködések folytatását, pályázatok elnyerését.

Tanárnő több állandó egyetemi és kari bizottságban és testületben dolgozott, ezek közül a jelentősebbek: az egyetem Szenátusának tagja, a Közgazdaságtudományi Kar Tanácsának tagja, az Európa Tanulmányi Központ Tanácsának tagja.

Kutatásszervezési munkája eredményeként tanszékcsoportja munkatársai és hallgatói tudtak hazai és nemzetközi kutatásokba bekapcsolódni. 1990-ben közös kutatási programot kezd az általa vezetett tanszékcsoport a Karl-Franzens-Universität Graz Fordító és Tolmácsképző Intézetével gazdasági terminológiai bank létrehozására. 1997-ben, majd 1999-ben két-két éves OTKA pályázat keretében az általa irányított hét fős kutató csoport fontos adatokat és ismereteket gyűjt a magyar menedzserek interkulturális felkészültsége és a globalizáció kihívásai témakörben. 1997 és 2001 között közös interkulturális kutatási programban vettek részt a Karl-Fanzens Universität Graz, a University of Maribor, a Matej Bel University Banská Bystrica és a piliscsabai egyetemekkel „Cultures and Mentalities in South-East Central Europe” címmel, amely kutatáshoz az Aktion Österreich-Ungarn, majd a CEEPUS nyújt támogatást. 2003-ban az “Integrált vállalati kommunikáció” című kutatási programban magyar, német és osztrák közüzemi szolgáltató vállalatok kommunikációját hasonlították össze. 2004-ben szaktárgyak idegen nyelven történő, multimédiás oktatását előkészítő programjukhoz elnyerték a Világ – Nyelv projekt támogatását. 2005-ben indult egy újabb közös nemzetközi kutatási projekt, az EPHRAS, a grazi, a maribori és a trnavai egyetemek közreműködésével egy elektronikus német – szlovák -szlovén – magyar frazeológiai oktatási segédanyag kidolgozására.

Borgulya tanárnő több nemzetközi szakmai szervezetben dolgozott: ENCoDe (European Network for Communication Development in Business and Education), IACCM (International Association of Cross Cultural Competence and Management), SIETAR (Society for Intercultural Education, Training and Research)

Tudományszervezési feladatai közül hazai és nemzetközi konferencia-szervezések és szakmai együttműködési hálózatok (műhelyek) létrehozása és működtetése emelendő ki. 2008-ban életre hívta a Gazdasági és Vállalati Kommunikáció Intézményközi Szellemi Műhelyt, amely azokat a kollégákat fogta össze, akik a gazdasági felsőoktatási intézményekben (interkulturális) üzleti kommunikáció és rokonterületi tárgyakat tanítottak. A fórumok a gyakorlati szféra szakembereivel való találkozások eseményei voltak. Fontos lépés volt 2009-ben az MTA VSZ Bizottsága keretében a Kommunikációmenedzsment Albizottság létrehozása, amely az átszervezések után a GTB Munkabizottsága lett. A Munkabizottság munkáját elnökként szervezte 2019-ig. A munkába a fenti műhelyt is bekapcsolta. Megalakulástól kezdve évente konferencia, fórum-találkozók, könyvbemutató események szervezése segíti az akadémia és a vállalati szféra együttműködését, közös kutatási projekteket megvalósítását. A Munkabizottság 2011-ben, 2017-ben és 2021-ben kiadott köteteiben a kommunikációmenedzsment, a szervezeti kommunikáció, az interkulturális kommunikáció trendjeivel, a legfrissebb kutatási eredményekkel jelentek meg a Munkabizottság akadémiai és vállalati partnereinek az írásai.

A 2022-ben megjelent kötettel a Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottság Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézete közösen tisztelgett Borgulya Istvánné Vető Ágnes, a Munkabizottság alapító elnöke és az Intézet egyetemi magántanára előtt abból az alkalomból, hogy Tanárnő 50 éve állt a közgazdász képzés szolgálatában.”