Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Borgulya Istvánné Vető Ágnes, Munkabizottságunk alapítója elnyerte a Cursus Vitae Aureus (Arany Életmű) Díjat.

Az Arany Életmű (Cursus Vitea Aureus) az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság 2022-ben alapított elismerése.

Adományozható minden évben, érdem alapján, legfeljebb három, 60 éves korát betöltött, köztestületi tagnak. Az adományozáshoz a Bizottság javaslatokat kér a magyar gazdálkodástudomány valamennyi hazai műhelyétől (karok, intézetek, tanszékek). Az ajánlásokból egy erre a célra felkért Grémium – amelyet rangidős tagja elnököl – tesz javaslatot a Bizottságnak, amely 2/3-os támogatással ítélheti oda díjat. A Grémium tagjai: a gazdálkodástudományok terén képzést folytató karok dékánjai és az elismerést korábban elnyert pályamű díjasok (ez az elismerés az előző akadémiai ciklus óta Pályamű Díj néven már létezett, eddig oklevél tanúskodott annak elnyeréséről). A díjazottak tűzzománc emlékplakettet vehetnek át, amelyet a köztestületi tagjaink adományaiból készíttet el a Bizottság.

A díj átadására a II. Leadership vezetéstudomány interdiszciplináris megközelítésben nemzetközi konferencia keretében kerül sor, 2023. november 23-án.

Áginak szívből gratulálunk a Díj elnyeréséhez. Büszkék vagyunk, hogy együtt dolgozhatunk.

További munkájához jó egészséget, sok sikert kívánunk.

Az alábbiakban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Takács András előterjesztéséből olvashatóak a díjazott életútjára vonatkozó gondolatok:

“Borgulya Istvánné Vető Ágnes a Pécsi Tudományegyetem egyetemi magántanára, a vállalati kommunikáció, a szakmai/szaknyelvi kommunikáció, a kultúraközi kommunikáció, a szervezeti kultúra nemzetközi ismertségű és idézettségű kutatója. Olyan ismert művek szerzője, mint a Vállalati kultúra (Barakonyi Károly társszerzővel, 2004), Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben (2010), Kulturális távolságok (2014). Rendszeresen oktat külföldi egyetemeken. Számos hazai és nemzetközi konferencia szervezője. Oktatás- és kutatásszervezési tevékenysége mellett elévülhetetlen érdemei vannak a tudományszervezésben is. A Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottság Kommunikációmenedzsment Munkabizottság alapító elnöke.

Kollégánk 1972 óta a mai Közgazdaságtudományi Kar jogelődjének munkatársa, így a pécsi közgazdászképzést elindító oktatói kar tagja. 1976-ban szerzett egyetemi doktori címet a József Attila Tudományegyetemen a felnőttkori nyelvtanulás pszichológiai kérdései témában írt dolgozatával. A 70-es évek közepétől szakmai munkája középpontjába egyre inkább a gazdasági szaknyelv, az üzleti kommunikáció kutatása és tanítása került. Majd a 80-as évek végén kutatása a kultúra, az interkulturalitás aspektusával bővül.

Számos külföldi tanulmányutat tett: kutatott DAAD ösztöndíjjal Németországban, British Council ösztöndíjjal Londonban, TEMPUS támogatással Dániában, Németországban, Svédországban, CEEPUS támogatással Ausztriában. Több külföldi egyetemen tartott előadásokat és kurzusokat TEMPUS-, majd Erasmus-oktatóként: Hamburgban, Hildesheimben, Bayreuthban, Haldenben; Banská Bystrica, Sassari, Genova, Vilnius, Kaunas egyetemein, üzleti főiskoláin. Nagyszámú külföldi konferencián tartott előadást.

DAAD ösztöndíjasként kezdett foglalkozni a német nyelvű országok gazdasági és vállalati kultúrájával. Vállalatvezetési és menedzsment kurzusokon vett részt itthon és Németországban. Majd különböző baranyai vállalatoknál működött közre tolmácsként és menedzsment tanácsadási munkatársként. E gyakorlati megbízások egyre közelebb vitték a valós vállalati kommunikációs és vállalati kultúra problémákhoz, valamint az európai kérdésekhez.

1993-ban (bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíja során) bekapcsolódott a bécsi központú STRATOS nemzetközi kutatási programba, amely kis- és középméretű vállalatok stratégiáját és vállalati kultúráját mérte fel és elemezte. Hazatérve elindította a kutatást kollégáival Pécsett. 1995-ben a kutatás az INTERSTRATOS programmal folytatódott. Célja a kis és középvállalatok nemzetközi orientálódásának a vizsgálata.

1994-ben nyújtotta be az MTA-nál “Vállalati kultúra, interkulturális gazdasági kommunikáció” című értekezését, amely a megelőző tíz év kutatásaiból szintetizálódott. 1995-ben szerzett kandidátusi fokozatot, vezetéstudományból.

1996-ban oklevelet szerzett az EADTU-nél (Hollandia) European Studies szakirányon. 1996-ban és 1998-ban “Jean Monnet titel holder” címet és támogatást nyert az Európai Uniótól Jean Monnet eszmetörténeti és az EU intézményrendszere és politikái kurzusok indítására a Pécsi Tudományegyetemen.

A kutatómunkát a szervezeti kommunikáció és az interkulturális kommunikáció irányban mélyítette. Vezetése alatt munkatársaival folytatott OTKA támogatású kutatásuk (A magyar menedzserek és az interkulturális kihívások) empirikus adalékokkal járul hozzá mindehhez.

“Kommunikáció, szervezeti kultúra, vezetés és kultúraközi együttműködés” című habilitációs pályázatával 2002-ben szerzett habilitált doktori címet a Pécsi Tudományegyetemen.

A nemzetközi értékrendi kutatások, a rendszerelméleten alapuló gondolkodás, a német iskolák kommunikációmenedzsment szemlélete inspirálta abban, hogy a maga komplexitásában, modellezve próbálja megragadni a (nemzetközi színtereken működő) vállalatok kommunikációjának irányítását. Így forrott ki a kommunikációmenedzsmentnek az az értelmezése, amelyet az Akadémiai Kiadónál megjelent „Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben” című kötetben foglalt össze (2010). Közben dolgozott egy olyan összegző művön, amely több nézőpontból közelít a nemzetközi (vállalati) kommunikáció kérdéséhez. A munka “Kulturális távolságok vállalatokon belüli és országok közötti interakciókban” címmel jelent meg 2014-ben a Typotex Kiadónál.

Oktatói pályája alapja a tanári elhivatottság-érzés, ami a diákok szeretetére, tiszteletére, kutatási, tudásszerzési és ismeretátadási ambícióra, szakmai igényességre épül. Kutató és tudományos munkája mindvégig párhuzamosan futott oktató tevékenységével. Oktatott német általános és gazdasági szaknyelvet, üzleti kommunikációt és vezetéstudományi magyar, német és angol nyelvű tárgyakat, a képzés valamennyi szintjén, beleértve a doktori képzést is. Nyugdíjazásáig törzstagja volt a Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti PhD képzésének, ahol “Szakmai kommunikáció” és „Kultúraközi kommunikáció” címmel tartott kurzusokat, és rendszeresen részt vett felvételi, szigorlati, bírálati, védési folyamatokban, habilitációs cselekményekben. Hét doktorandusz szerzett fokozatot témavezetésével, akik többsége sikeres egyetemi tanárként, docensként vált kutatótársává. A tudományos-kutatási utánpótlás neveléséhez szakkollégiumi foglalkozások tartásával, tudományos diákköri munkák támogatásával is hozzájárult.

Tankönyv- és szakírói munkássága során 1975-ben jelent meg a Tankönyvkiadónál első jelentősebb publikációja, a 17 kiadást megélt “A mindennapi élet német nyelvéből” című tankönyv. 1999-ben “Bankkenntnisse” című német bankszaknyelvi tankönyve a PTE Közgazdaságtudományi Karán “Az év legjelentősebb publikációja” díjat kapta. Oktatásszervezési feladatok ellátása is munkájához tartozik. Tanszékvezetői megbízatásából eredően is nagy része volt a Pécsett 1978/79-ben elindított gazdasági szakfordító képzés kiépítésében. 1984-ben szervezésében indult meg és 1987-ig irányítása alatt folyt Pécsett az állami nyelvvizsgáztatás. Ezzel létrejött az ORIGO nyelvvizsga első vidéki decentruma. 1991-től 1994-ig TEMPUS-program koordinálásában vett részt, ilyen minőségben több nemzetközi hallgatói szemináriumot és oktatói továbbképzést szervezett. 1992-ben kezdeményezésére és közreműködésével elindul a Közgazdaságtudományi Karon “A német nyelvterület gazdasága és kultúrája” német nyelvű másod-szakirány. Jelentősen átalakította a tanszék oktatási és kutatási profilját: a tanszék felvette az “Üzleti kommunikáció és Idegennyelvi tanszék” nevet, elkezdődött a magyar nyelvű üzleti kommunikációs tárgyak oktatása és a tanszék kutató munkájának négy, az üzleti kommunikációhoz markánsan kapcsolódó területre szűkítése. 2000-ben vezetésével elindult az “EU üzleti tanulmányok” szakirány, amely az oktatási reformokig sikeres szakirány volt. Ugyancsak 2000-ben akkreditált nyelvvizsga helyet hoztak létre a tanszéken, ahol államilag elismert gazdasági szakmai nyelvvizsgát lehetett tenni.

1998-ban az oktatási miniszter megbízásából a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület tagja lett, két évig a bizottság rendes tagjaként, 2001 óta külső szakértőként vesz részt a magyarországi nyelvvizsgáztatási rendszer újjá fejlesztésében.

Munkája fontos területe volt az Üzleti Kommunikáció és Idegennyelvi Tanszék vezetése, amely közel húsz oktatóval ellátta a Közgazdaságtudományi Kar idegen nyelvű szakmai nyelvi képzését és szakmai nyelvvizsgáztatását, közgazdasági szakfordítókat képezett angol és német nyelvből, végezte üzleti és kultúraközi kommunikációs tárgyak oktatását magyar és idegen nyelven nappalis és posztgraduális képzési formákban. Ösztönözte a tanterv és az oktatási anyagok folyamatos megújítását, igényes oktató munka végzését, munkatársai tudományos fokozatszerzését, tartalmas külföldi együttműködések folytatását, pályázatok elnyerését.

Tanárnő több állandó egyetemi és kari bizottságban és testületben dolgozott, ezek közül a jelentősebbek: az egyetem Szenátusának tagja, a Közgazdaságtudományi Kar Tanácsának tagja, az Európa Tanulmányi Központ Tanácsának tagja.

Kutatásszervezési munkája eredményeként tanszékcsoportja munkatársai és hallgatói tudtak hazai és nemzetközi kutatásokba bekapcsolódni. 1990-ben közös kutatási programot kezd az általa vezetett tanszékcsoport a Karl-Franzens-Universität Graz Fordító és Tolmácsképző Intézetével gazdasági terminológiai bank létrehozására. 1997-ben, majd 1999-ben két-két éves OTKA pályázat keretében az általa irányított hét fős kutató csoport fontos adatokat és ismereteket gyűjt a magyar menedzserek interkulturális felkészültsége és a globalizáció kihívásai témakörben. 1997 és 2001 között közös interkulturális kutatási programban vettek részt a Karl-Fanzens Universität Graz, a University of Maribor, a Matej Bel University Banská Bystrica és a piliscsabai egyetemekkel „Cultures and Mentalities in South-East Central Europe” címmel, amely kutatáshoz az Aktion Österreich-Ungarn, majd a CEEPUS nyújt támogatást. 2003-ban az “Integrált vállalati kommunikáció” című kutatási programban magyar, német és osztrák közüzemi szolgáltató vállalatok kommunikációját hasonlították össze. 2004-ben szaktárgyak idegen nyelven történő, multimédiás oktatását előkészítő programjukhoz elnyerték a Világ – Nyelv projekt támogatását. 2005-ben indult egy újabb közös nemzetközi kutatási projekt, az EPHRAS, a grazi, a maribori és a trnavai egyetemek közreműködésével egy elektronikus német – szlovák -szlovén – magyar frazeológiai oktatási segédanyag kidolgozására.

Borgulya tanárnő több nemzetközi szakmai szervezetben dolgozott: ENCoDe (European Network for Communication Development in Business and Education), IACCM (International Association of Cross Cultural Competence and Management), SIETAR (Society for Intercultural Education, Training and Research)

Tudományszervezési feladatai közül hazai és nemzetközi konferencia-szervezések és szakmai együttműködési hálózatok (műhelyek) létrehozása és működtetése emelendő ki. 2008-ban életre hívta a Gazdasági és Vállalati Kommunikáció Intézményközi Szellemi Műhelyt, amely azokat a kollégákat fogta össze, akik a gazdasági felsőoktatási intézményekben (interkulturális) üzleti kommunikáció és rokonterületi tárgyakat tanítottak. A fórumok a gyakorlati szféra szakembereivel való találkozások eseményei voltak. Fontos lépés volt 2009-ben az MTA VSZ Bizottsága keretében a Kommunikációmenedzsment Albizottság létrehozása, amely az átszervezések után a GTB Munkabizottsága lett. A Munkabizottság munkáját elnökként szervezte 2019-ig. A munkába a fenti műhelyt is bekapcsolta. Megalakulástól kezdve évente konferencia, fórum-találkozók, könyvbemutató események szervezése segíti az akadémia és a vállalati szféra együttműködését, közös kutatási projekteket megvalósítását. A Munkabizottság 2011-ben, 2017-ben és 2021-ben kiadott köteteiben a kommunikációmenedzsment, a szervezeti kommunikáció, az interkulturális kommunikáció trendjeivel, a legfrissebb kutatási eredményekkel jelentek meg a Munkabizottság akadémiai és vállalati partnereinek az írásai.

A 2022-ben megjelent kötettel a Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottság Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézete közösen tisztelgett Borgulya Istvánné Vető Ágnes, a Munkabizottság alapító elnöke és az Intézet egyetemi magántanára előtt abból az alkalomból, hogy Tanárnő 50 éve állt a közgazdász képzés szolgálatában.”

Örömmel számolunk be arról, hogy 2023. nov. 17-én, 14:00–18:30 között zajlott az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság workshopja, melynek címe “MI: Robotikától a filozófiáig. A jövő intelligens robotjai – avagy az emberi evolúciós fejlődés mesterséges intelligencia alapokon” volt.

A vegyes (jelenléti és online) kétnyelvű (magyar és angol) nemzetközi workshop során számos izgalmas előadás elhangzott, melyhez a kapcsolódó absztraktkötet és egyes előadások teljes terjedelmükben letölthető IDE KATTINTVA.