A “Magyar Tudományos Akadémia hatása a magyar kommunikáció- és médiakultúrára” címmel rendez konferenciát – az MTA 200 ünnepi programsorozat keretében – az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottsága.
Meghívott vendégelőadóink, munkabizottságunk tagjai és vendégeink ezúttal hibrid formában találkoztak egy nem szokványos témájú konferencia keretében. A helyszín a Széchenyi István Egyetem budapesti, Akadémia utcai campusa volt, az online formában résztvevők pedig az ország minden részéből, továbbá Belgiumból és az USA-ból kapcsolódtak be az eszmecserébe.
“Az MTA új hajtásai” címet azért kapta szakmai rendezvényünk, mert a 200 éves MTA két viszonylag új egysége, a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság és a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság mutatkozott be. A cél az volt, hogy a résztvevők kölcsönösen megismerjék a két szervezet létrejöttének körülményeit, jelenét, feladatait, tagjainak kutatásait és a jövőbeni terveket.
A bevezetőt Konczosné Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság alelnöke, a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság elnöke tartotta, előre vetítette a nap programjának jelentőségét. Első, felkért előadóként Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság korábbi alelnöke felvázolta, hogy Magyarországon az 1997/98-as tanévben jelent meg a tantervben a média és kommunikáció oktatása, aminek nem volt hazai előzménye, se szakképzett tanárok, se tananyagok. Így újságírók, médiatartalom szolgáltatók vállalták fel az oktatást. Sajátos “magyar modell” alakult ki, amely nem követte sem a média kultúrával, sem a kommunikáció retorikával összekapcsolásának nyugati mintáit. A média(jog), a retorika, a technológia sajátos kombinációja figyelhető meg. Az országban műhelyek jöttek létre az ELTE BTK-n, a Corvinus Egyetemen, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Győrben. Az akadémiai bizottság létrejötte Nyíri Kristóf akadémikus, professzor érdeme, aki szívós küzdelemmel elérte, hogy az MTA három osztályának, a nyelvtudományi, a filozófiai és IX. Osztály társadalomtudományi szárnyainak képviselőiből 2018-ban megalakulhasson az együttműködés, a 24 tagú Bizottság. Ma a sürgető cél, hogy tudományos bizottsággá minősüljön át, amely saját folyóirattal, kritériumrendszerrel rendelkezik és hivatott tudományos cselekmények lefolytatására.
Kékesi Balázs, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója a prediktív elméről tartott előadásában a kognitív nyelvészet, az idegtudomány, az elmefilozófia határán mozogva az agy előrejelző folyamatáról, a “hipotézis tesztelő masináról” beszélve a fogalmak, hitek, a tapasztalatok összefüggésével “megágyazott” a következő előadó, Oláh Szabolcs intézetvezető egyetemi docens kutatási beszámolójának. A Debrecenben, a BMW-Groupnál folyó kutatás azt vizsgálja, hogy az új multikulturális gyárban hogyan lehet a szinergiát kiaknázni képes szervezeti kultúrát kiépíteni. Hogyan lehet a nyelv, a médiumok, a formák, a terek rendelkezésre bocsátásával befolyásolni e folyamatot?
A konferencia következő szakaszában a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság tagjai a Tér – Gazdaság – Ember 2024/3 és 2024/4 tematikus számaiban megjelent tanulmányaikat ismertették. A jelenlévő szerkesztők, szerzők ‒ Falkné Bánó Klára (BGE), Szőke Júlia és Fejes-Nádai Julianna (SZE), Merza Péter és Balogh Gábor (PTE), Fóris Ágota (KRE) ‒ azt mutatták be, hogy mit kutatnak, milyen eredményekre jutottak legfrissebb munkáikban.
Az eszmecsere Szécsi Gábor professzornak (PTE KPVK), a Kommunikáció és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság elnökének “Kép, hagyomány, társadalmi kommunikáció” tárgyú online előadásával folytatódott. A technológiai determinizmus jelenségéből kiindulva arról beszélt, hogy az uralkodó ismeretátadási technikák új kérdéseket vetnek fel. Hogyan hatnak az új eszközök a gondolkodásra? Hogyan jelenik meg az új kultúrában a kép, a képi egység? Hogyan befolyásolja a képi tanulás a tanítási modelleket? A Nyíri Kristóf akadémikus tiszteletére írt kötetet “tudományos kalandnak” nevezte, melyben a szerzők más és más területek felől közelítve reflektáltak a kérdésekre.
A konferencia eszmecsere jellegét a folyamatos diszkusszió és fórum lehetőség biztosította a résztvevők számára.
A konferencia Borgulya Ágnes egyetemi magántanár (PTE KTK) összegző gondolataival zárult, aki a következő Kommunikációmenedzsment Munkabizottsági konferencia témajavaslatait is ismertette, számítva arra, hogy a körlevélben kiküldött témákra visszacsatolások fognak érkezni.
Budapest, 2025. szeptember 19.
Konczosné Szombathelyi Márta
Borgulya Ágnes
Balogh Gábor
MEGHÍVÓ A KOMMENBIZ 2025. ÉVI KONFERENCIÁJÁRA
Az MTA IX. Osztály GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt a
„Az MTA “új hajtásai”: Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság és a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság”
című konferenciára.
Időpont: 2025. szeptember 19. (péntek), 11.00-15.00 (hibrid)
Helyszín: SZE Budapesti Innovációs és Képzési Központ (BIKK) – Akadémia u. 1, 1054
A csatlakozáshoz itt találja a linket (ha az e-mailben küldött link nem működik, az alábbi szövegre kattintson, vagy másolja át a böngészőjébe):
Az MTA ez évben ünnepeli alapításának 200. évfordulóját. Történelme, hagyományai vannak. Kialakult struktúrája, bár nagyon apró lépésekben, új elemekkel gazdagodik. Ennek két megjelenési formájára összpontosít Munkabizottságunk ez őszi konferenciája.
A 200 évhez viszonyítva új hajtás a GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága a maga tizenhat évével (alapitás: 2009), és új a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság, amely az MTA I., II. és IX. osztályainak összekapcsolódása révén jött létre 2018-ban.
A konferencia első részét a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság megismertetésének szenteljük. A Bizottság létrejöttének körülményeiről, a célokról, funkcióiról a Bizottság új elnöke, elnökhelyettese, tagjai beszélnek. Bemutatják a terveket, saját kutatói munkájukat is.
Konferenciánk második részében felkért előadók mutatnak be ízelítőt a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság munkájából, tagjainak legfrissebb tanulmányaiból, amelyek a SZE KGK folyóiratának, a Tér-Gazdaság-Ember-nek a 2024. évi III. és IV. tematikus számait töltötték meg.
Továbbá az Állandó Bizottság tagjai bemutatják azt a “Kép, hagyomány, társadalmi kommunikáció” című tanulmánykötetet, az Állandó Bizottság jubiláló, alapító elnöke, Nyíri Kristóf akadémikus úr tiszteletére készült.
A hibrid forma jó lehetőség arra, hogy élőben is találkozzunk a partner osztályok kutatóival, ugyanakkor a külföldön tartózkodó tagjaink is be tudjanak kapcsolódni a szakmai-tudományos beszélgetésbe. Mindkét bemutató és az előadások is beszélgetésre hívják a részvevőket.
A rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság és az Állandó Bizottság tagjait, a GTB al- és munkabizottságok tagjait, a TGE szerzőit és lektorait, a Nyíri Kristóf kötet szerzőit, vállalati partnereinket, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket és a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő oktató/kutató kollégákat, diákokat.
Üdvözlettel
Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság és a Kommunikációmenedzsment Munkabizottság
PROGRAM
10.40-11.00
Érkezés, regisztráció
Online csatlakozás
11.00-11.05
Köszöntő
Konczosné
Szombathelyi Márta
11.05-11.25
Tudományos reflexiók az információ korának tanulásképére – Az MTA KMOÁB szerepe a hazai kommunikáció- és médiatudomány új kutatási irányainak meghatározásában
Szécsi Gábor
11.25-11.35
Diszkusszió
résztvevők
11.35-11.55
A prediktív elme teóriája
Kékesi Balázs
11.55-12.05
Diszkusszió
résztvevők
12.05-12.25
Az interkulturális különbségmenedzsment médiumokat és formákat igényel
(Szervezetfejlesztés debreceni autóipari beruházásokban – Egy kutatási projekt bemutatása)
Oláh Szabolcs
12.25-12.35
Diszkusszió
résztvevők
12.35-13.00
Szünet
13.00-13.05
A Kommenbiz Tér-Gazdaság-Ember folyóirat 2024/3. és 4. tematikus száma – bemutató
Konczosné
Szombathelyi Márta és Balogh Gábor
13.05-13.25
Felkért hozzászólók
Falkné Bánó Klára
Szőke Júlia
Kuráth Gabriella
Fóris Ágota
13.25-13.45
További hozzászólók, diszkusszió
résztvevők
13.45-14.30
“Kép, hagyomány, társadalmi kommunikáció”, a Nyíri Kristóf tiszteletére megjelent kötet bemutatása
Borgulya Istvánné, PTE KTK, egyetemi magántanár, Kommenbiz alapító
Falkné Bánó Klára, BGE, ny. főiskolai tanár
Fóris, Ágota – KRE BTK, egyetemi tanár, Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság, elnök
Kékesi Balázs, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, adjunktus, filozófus, zenész
Konczosné Szombathelyi Márta, SZE, egyetemi tanár, Kommenbiz elnök, KMOÁB alelnök
Kuráth Gabriella, PTE KTK, habilitált egyetemi docens
Oláh Szabolcs, DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, egyetemi docens
Szécsi Gábor, PTE KPVK, egyetemi tanár, dékán, KMOÁB elnök
Szőke Júlia, SZE AK, egyetemi docens, dékánhelyettes, tanszékvezető
Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke Borgulya Istvánné, a Munkabizottság alapító elnöke Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára
2024
Beszámoló az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottság 2024. szeptember 27-i konferenciájáról
Munkabizottságunk 2024. szeptember 27-én tartotta évente megrendezett őszi konferenciáját. A szakmai találkozás ezúttal a “Hogyan alkalmazkodik a kommunikációmenedzsment a szervezeti/vállalati átalakulásokhoz (technológiai transzfer, válságok, atipikus kérdésre keresett válaszokat. A résztvevők kutatási eredmén yeken és gyakorlati tapasztalatokon alapuló előadásaikban és hozzászólásaikban több oldalról mutatták be, hogy mi változott meg az elmúlt tíz évben a kommunikáció terén, és hogy mire készülnek fel a közeli jövőbe tekintve a kommunikációmenedzsment szakemberei?
Az első, az agilis szervezetekkel foglalkozó, MI példával fűszerezett előadással rögtön az aktualitások sűrűjében járt a hallgatóság. A digitális kommunikáció generációs jellemzői, a Coworking irodák témája, a menedzsment tanácsadás területén tapaszta lt változások, a tudás kommunikáció és a tanulószervezetek, az Audi Hungaria aktuális Kommunikációja, egy HR cégről készült riport, a vasúti szektorban Ausztriában tapasztalt változások sorra érdeklődést keltettek és hozzászólásokra inspiráltak. A felvezet ő rövid előadás után összesen nyolc 20 25 perces előadás és azt követő reagálások hangzottak el. (A program és az absztraktok mellékelve.) Az eredetileg személyes jelenlét formájában tervezett találkozót kénytelenek voltunk online konferenciáva átszervezni , mert az előadók egy része és a jelenlévők többsége csupán így tudott bekapcsolódni a munkába. Ennek köszönhetően a 25 résztvevő közül három előadónk külföldről vett részt az eszmecserében. A visszajelzések és a szervezők személyes benyomása szerint is újabb színvonalas, élénk és baráti légkörű találkozás erősíti a résztvevők közötti szakmai szálakat.
A technológia, a munkaerő piac átalakulása, a válságok kezelése, a rohamléptű digitalizációhoz való alkalmazkodás a vállalati szervezés-vezetés minden területére rányomja bélyegét. Nem lehet kivétel ez alól a szervezeti kommunikáció sem. Idei konferenciánk azt a kérdést teszi fel, hogy hogyan reagál e változásokra a szervezeti /vállalati kommunikáció menedzsmentje. Követi-e a kommunikáció a változásokat? Mi változott meg az elmúlt tíz évben a kommunikáció terén? Érzékelhető-e a struktúrák, a csatornák, az eszközök megváltozása, az emberi (a munkatársak és a vezetők iránti) elvárások, az attitűdök, a kompetenciák átalakulása a gyakorlatban? Mire készülnek fel a közeli jövőbe tekintve a kommunikációmenedzsment szakemberei? A kérdésekre egyaránt várunk válaszokat a vállalati gyakorlatból esetismertetések formájában és az akadémiai szférából kutatások tanulságai alapján. A rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság tagjait, vállalati partnereinket, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket és a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő kollégákat, diákokat.
Üdvözlettel Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke (kszm@sze.hu) Borgulya Istvánné, a Munkabizottság alapító elnöke (borgulya.istvanne@ktk.pte.hu, vetoag@borgulya.hu) Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára (baloghg@ktk.pte.hu)
FELHÍVÁS
Az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt a
„Hogyan alkalmazkodik a kommunikációmenedzsment a szervezeti / vállalati átalakulásokhoz (technológiai transzfer, válságok, atipikus foglalkoztatás)?”
című konferenciára.
Időpont: 2024. szeptember 27. (péntek), 10.00-15.00 (hibrid)
A technológia, a munkaerő piac átalakulása, a válságok kezelése, a rohamléptű digitalizációhoz való alkalmazkodás a vállalati szervezés-vezetés minden területére rányomja bélyegét. Nem lehet kivétel ez alól a szervezeti kommunikáció sem.
Idei konferenciánk azt a kérdést teszi fel, hogy hogyan reagál e változásokra a szervezeti /vállalati kommunikáció menedzsmentje. Követi-e a kommunikáció a változásokat? Mi változott meg az elmúlt tíz évben a kommunikáció terén? Érzékelhető-e a struktúrák, a csatornák, az eszközök megváltozása, az emberi (a munkatársak és a vezetők iránti) elvárások, az attitűdök, a kompetenciák átalakulása a gyakorlatban? Mire készülnek fel a közeli jövőbe tekintve a kommunikációmenedzsment szakemberei? A kérdésekre egyaránt várunk válaszokat a vállalati gyakorlatból esetismertetések formájában és az akadémiai szférából kutatások tanulságai alapján.
Kérjük szíves visszajelzésüket részvételi szándékukra vonatkozóan, előadás téma megadásával vagy anélkül. Kérjük, ha van előadás témája – akár kutatás, akár vállalati gyakorlat -, szíveskedjen azt is megadni, július 5-ig.
A rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság tagjait, vállalati partnereinket, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket és a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő kollégákat, diákokat.
Üdvözlettel
Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke (kszm@sze.hu)
Borgulya Istvánné, a Munkabizottság alapító elnöke (vetoag@borgulya.hu)
Beszámoló az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottság szeptember 22-i konferenciájáról
Az “Agilis szervezetek kommunikációja” című konferenciát online formában szervezetük meg. A táv-bekapcsolódás lehetősége segítette, hogy nem csupán magyarországi egyetemekről (SZE, Győr, PTE, Pécs, NKE, METU, BGE, Óbudai Egyetem, Budapest,) és vállalatoktól (ShiwaForce, Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft), hanem az USA-ból és Londonból is bekapcsolódtak a munkába előadók és hozzászólók.
A programban hat előadás szerepelt, amelyeket számos kérdés és hozzászólás követett. A téma népszerűsége, ugyanakkor szakmailag ellentmondásos megítélése és az előadók sokszínű szakmai képzettsége, tapasztalata igen színes szakmai eszmecserét eredményezett. A nyelvész, a gazdaságpszichológus, a startupfejlesztő tanácsadó, a marketingkommunikációs szakember, a vállalatgazdaság egyetemi oktatója, a kibernetikus más-más megközelítést helyezett a középpontba és számolt be kutatási eredményeiről, illetve gyakorlati tapasztalatairól. Így az agilis, az agilitás többféle értelmezése, illetve a “divatjelzőként” használata, a terminológia egységesítése és világos volta, a “common understanding” épp úgy terítékre került, mint az agilis ember, az agilis szervezet jellemzői, az (induló) startupok és a nagyvállalatok eltérő lehetőségei az agilis módszerek alkalmazásában és a agilis vállalattá átalakulás nehézségei.
A kommunikációt jellemző leggyakrabban elhangzó jelzők az őszinte, nyílt, iteratív, időben, tárgyában és céljában szabályozott, csoporton belüli és csoportok közötti, komplex, közvetlen személyközi diskurzus voltak. A szervezet iránti elvárások között pedig a bizalom, az átláthatóság, a felhatalmazás, a kollaboráció, a kooperáció, a rugalmasság, a(z iteratív) tanulás, a hibákból tanulás, a tudásmegosztás, az agilis kultúra szerepeltek.
Mint mindig, most is megjelent az elhangzottak publikálásának, szélesebb körben terjesztésének igénye.
PROGRAM.
13.45-14.00
Csatlakozás, üdvözlés
14.00-14.30
Bevezetés: a téma aktualitása
A résztvevők kapcsolódása a témához
Konczosné Szombathelyi Márta
Résztvevők
14.30-14.50
Stratégiai kommunikáció egy agilis szervezetben. Miért vonják kétségbe az agilitás előnyeit?
Fóris Ágota és Kerner, Robert P.
14.50-15.10
Agilis módszerek versus vízesés projektmenedzsment?
Borgulya Gergely
15.10-15.25
Fórum
résztvevők
15.25-15.45
Az agilitás és az agilis személetmód, mint a XXI. század alapkompetenciája
Az agilitás kifejezés kezdetét sokan az „agilis kiáltványhoz” kötik (2001), holott az agilitás fogalma már jóval korábban megjelent, a gyártás kontextusában (agile manufacturing), az 1990-es évek elején, majd a szoftverfejlesztésben. Az agilitás leginkább attitűd, nem pedig módszertan vagy rögzített gyakorlatok.
Az agilis szemléletmód jelenségét már több évtizede tárgyalja a szakirodalom, az egyes fogalmakat azonban gyakran eltérő értelemben használják a szerzők. Manapság a vállalati szférában az agilis kifejezést már kiterjesztett értelemben használják, és számos fogalmat árnyalnak vele, így többek között beszélnek „agilis szervezetről”, „agilis projektmenedzsmentről”, „agilis termékfejlesztésről”. Az „agilis” (angolul „agile”) a sportból vett analógiaként arra utal, hogy képesek vagyunk a gyorsan mozgó cél követésére. Általánosan értelmezve a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás.
A konferencián feltárnánk az agilitás koncepciójának kihívásait és következményeit a stratégiai kommunikáció területén. Annak ellenére, hogy mindenütt jelen van az üzleti gyakorlatban, a stratégiai kommunikáció területén kevés a kutatás az agilitással kapcsolatban Az agilitásról interdiszciplináris vitát is támogatunk, amelyben összekapcsolunk más tudományterületeket a stratégiai kommunikáció területével.
A rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság tagjait, vállalati partnereinket, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket és a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő kollégákat, diákokat.
Üdvözlettel
Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke (kszm@sze.hu) Borgulya Istvánné, a Munkabizottság alapító elnöke (vetoag@borgulya.hu) Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára (baloghg@ktk.pte.hu)
PROGRAM
13.45-14.00
Csatlakozás
14.00-14.10
Köszöntés, a téma aktualitása
Konczosné Szombathelyi Márta (SZE)
14.10-14.30
Stratégiai kommunikáció egy agilis szervezetben. Miért vonják kétségbe az agilitás előnyeit?
Fóris Ágota és Kerner, Robert P.
14.30-14.50
A mesterséges intelligencia lehetőségei az agilis szervezeti kommunikációban
Kollár Csaba
14.50-15.05
Fórum
résztvevők
15.05-15.25
A “waterfall”-tól az agilisen át a “barbár” módszerekig
Borgulya Gergely
15.25-15.45
Az agilitás és az agilis személetmód, mint a XXI. század alapkompetenciája
Összegzés: Az agilitás koncepciójának kihívásai és következményei a stratégiai kommunikáció területén
Borgulya Istvánné
AZ ELŐADÁSOK RÖVID KIVONATAI
Borgulya Gergely: Agilis módszerek versus vízesés projektmenedzsment?
Borgulya Gergely Product Engineering Director, HourWork, Boston (USA), e-mail: gergely@borgulya.hu
Az agilis módszertanról és a vízesés projektmenedzsmentről általában, mint két jól elkülönülő ellentétes megközelítésről beszélnek a szakemberek. Előadásomban, ezzel szemben, az előre eltervezettséget és a változó követelményekre való reagálást, mint párhuzamosan folytatott, esetenként eltérő arányban keverhető módszerekként mutatom be. Az agilitás ideális mértékét az iparágon felül az ügyfelekről kialakult tudás mélysége nagyban befolyásolja. Mondandómat azokra a gyakorlati tapasztalataimra alapozom, amelyeket az elmúlt évtizedben szereztem újonnan alapított, a product-market-fit megtalálása előtti fázisú startupoknál, különböző szoftvertermék-fejlesztési vezetői pozíciókban. Így példáim is ilyen gyakorlati környezetből származnak.
Csiszárik-Kocsir Ágnes és Tóth István Márk: Az agilitás és az agilis személetmód, mint a XXI. század alapkompetenciája
Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes, PhD habil, egyetemi docens, intézetigazgató, kutatási dékánhelyettes, Óbudai Egyetem – Keleti Károly Gazdasági Kar Közgazdaságtudományi és Pénzügyi Intézet, e-mail: kocsir.agnes@uni-obuda.hu
Tóth István Márk, PhD-hallgató, Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola, toth.mark@uni-obuda.hu
A rugalmasság, mint a változások megfelelő, hatékony és minél gyorsabb kezelése mind az egyének, mind a szervezetek számára rendkívül fontos a mai világban. Ez az egyik fő oka annak, hogy egyre szélesebb körben terjed az eredetileg a szoftverfejlesztés világában népszerűvé vált agilis szemlélet, ugyanis a valódi értékteremtés mellett a változások gyors lereagálása a legfőbb erőssége. Az elmúlt években a szemléletet követő szervezetek jelentős része számára az agilitás a stratégiai kommunikáció részévé vált. Egyre többen büszkén hirdetik, hogy a hatékonyság és a minél magasabb szintű ügyfélelégedettség elérése érdekében sikeresen alkalmazza az agilis szemléletet. Előadásunkban az agilis szemlélettel kapcsolatos eddigi kutatásaink eredményei közül ismertetünk néhányat, kifejezetten fókuszálva az agilitás egyéni aspektusára, és szükségességére a mai világban.
Fóris Ágota – Kerner, Robert P.: Strategic communication in agile organizations. Why does agile face skepticism?
Dr. Fóris Ágota PhD habil, egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem BTK, foris.agota@gmail.com
Kerner Robert P. Western Governors University, senior business process engineer, kerner.global@gmail.com
Agile was originally a tool for software development, but today it is applied to business and other processes as well as it has become an important part of strategic communication. Like any business methodology, agile has a wide range of believers but also a wide range of skeptics. This paper examines the validity of the skeptics’ arguments while also attempting to disprove those very same arguments by providing an analysis and proper context. We will then focus on how and why communication during agile transformation is different than any other transformation by analyzing the foundational framework critical in supporting such an Agile transformation and communication approach.
Keywords: agile organization, strategic communication, skepticism, business processes
Stratégiai kommunikáció egy agilis szervezetben. Miért vonják kétségbe az agilitás előnyeit?
Az agilitás eredetileg a szoftverfejlesztés eszköze volt, de mára az üzleti és más folyamatokra is alkalmazni kezdték, és a stratégiai kommunikáció fontos része lett.
Mint minden üzleti módszertannak, az agilis módszertannak is számos híve van, de széles a szkeptikusok köre is. Az előadásban megvizsgáljuk a szkeptikusok érveinek érvényességét, miközben ugyanezeket az érveket elemzéssel és megfelelő kontextussal cáfoljuk. Ezután arra összpontosítunk, hogy az agilis átalakulás során a kommunikáció miben és miért különbözik bármely más átalakítástól, továbbá elemezzük az ilyen agilis átalakítás és kommunikációs megközelítés támogatásában kritikus alapkeretet.
Kulcsszavak: agilis szervezet, stratégiai kommunikáció, szkepticizmus, üzleti folyamatok
Kollár Csaba: A mesterséges intelligencia lehetőségei az agilis szervezeti kommunikációban
Dr. PhD tudományos főmunkatárs, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, kollar.csaba@uni-obuda.hu
Amikor az agilis szervezeti kommunikációra gondolunk, akkor azalatt rendszerint a személyközi, csoportközi, vagy csoporton belüli kommunikációt értjük, vagyis azokat a kommunikációs aktivitásokat, amikor ember(ek) kommunikál(nak) emberrel/emberekkel. Magától értetődő az is, hogy a szervezeti emberi kommunikáció egyre nagyobb hányada lesz mediatizált, vagyis a szervezetek kifelé és befelé irányuló kommunikációjában a kommunikációs eszközök és berendezések egyre nagyobb arányban vannak jelen. A kommunikációs eszközök fejlődése és használata lehetővé tette és teszi az atipikus foglalkoztatási formában dolgozók számára is az eredményes munkavégzést a munkacsoport tagjaként. A kommunikációs eszközök fejlődésével párhuzamosan, de annál lényegesebben gyorsabban fejlődik a mesterséges intelligencia, mely mára már az élet valamennyi területén megjelent. Az előadás áttekinti a mesterséges intelligencia megjelenését az agilis szervezeti kommunikáció területén többek között a chatbotok, a beszédfelismerés, a prediktív elemzés és a döntéstámogatás fókuszában. Szó esik továbbá a várható trendekről, így többek között az ember-gép (mesterséges intelligencia) reláció lehetséges fejlődési irányairól.
Az előadás az Óbudai Egyetemen működő Mesterséges Intelligencia Műhely kutatási eredményei alapján kerül összeállításra.
Németh Gergely: Agilitás a köbön
Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft.
Az agilitástól hangos a szervezeti átalakítások többsége az elmúlt időszakban a for-profit szférában. Ma már azt is látjuk, hogy kik voltak sikeresek és kik kevésbé az agilis átállásban – jelentsen is ez bármit. Az előadás pont ezen utóbbi megjegyzésre próbál választkeresni, hogy akkor mit is jelent az agilitás, ami oly nagy hullámokat vetett és csak részsikereket tudott aratni… Hogyan nézzünk az agilitásra, és mit a fontos üzenete és mit kezdjünk vele szervezetelméleti (Organization theory), szervezettervezési (Organization design) és vezetés tekintetében? A címben szereplő háromoldalúságát, vagy három féle értelmezési terepét mutatom be az Agilitásnak.
Borgulya Istvánné Ágnes, CSc, egyetemi magántanár, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, borgulya.istvanne@ktk.pte.hu
Konczosné Szombathelyi Márta Prof. Dr. PhD habil, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Vezetéstudományi és Marketing Tanszék, kszm@sze.hu
2022
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓBAN c. konferencia programja
Az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt a MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓBAN című konferenciára.
Időpont: 2022. október 14. (péntek), 10.00-15.00
Helyszín: Siemens Hungary Budapest, XIV. kerület, Gizella út 51-57.
A negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) folyamtában a mesterséges intelligencia (MI) a vállalatok belső kommunikációját is jelentősen átalakítja. Csepeli Györgyöt idézve “A negyedik ipari forradalom főszereplői az interaktív, automata, figyelő, értékelő és beavatkozó rendszerek, melyek része a gépek egymás közötti kommunikációja. Ezekre a kihívásokra azok a vállalatok képesek megfelelően reagálni, amelyek működésmódját intelligens szoftverek és komplex megoldások jellemzik.” Az erre való felkészülés és átállás kis lépéseken keresztül vezet.
Az újabb és újabb MI alapú kommunikációs eszközök bevezetése a vállalati gyakorlatba nem csupán az aktuális ráfordítások csökkentését célozza, hanem az átfogó átalakulás részét is képezi. Konferenciánk a mesterséges intelligencia vállalati kommunikációba való beépülésének a folyamatával foglalkozik. Az előadásokkal és a beszélgetéssel meg kívánjuk világítani, hogy a vállalati alkalmazások szempontjából milyen MI eszközök használhatók, mely területeken terjedt el az alkalmazásuk és milyen feladatokat ró mindez a kommunikációmenedzsmentre.
rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság tagjait, vállalati partnereinket, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket és a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő kollégákat, diákokat.
Üdvözlettel
Konczosné Szombathelyi Márta,
a Munkabizottság elnöke (kszm@sze.hu) Borgulya Istvánné,
a Munkabizottság alapító elnöke (borag@ktk.pte.hu) Balogh Gábor,
a Munkabizottság titkára (baloghg@ktk.pte.hu) 2022. szeptember 26.
Nagy örömmel hívjuk Önöket a Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottság Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága szerkesztett kötetének a bemutatására, amely kötet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézettel együttműködésben, az Intézet sorozatának részeként jelent meg.
A Munkabizottság és az Intézet közösen tiszteleg Borgulya Istvánné Vető Ágnes, a Munkabizottság alapító elnöke és az Intézet egyetemi magántanára előtt abból az alkalomból, hogy Tanárnő 50 éve áll a közgazdász képzés szolgálatában.
A kötet a Munkabizottság tagjainak, partnereinek és az Intézet munkatársainak legfrissebb kutatási eredményei és gyakorlatának a tapasztalatai alapján készült tanulmányokból szerkesztett válogatás. A kötet 22 tanulmányt tartalmaz 48 szerző tollából.
A kötet címe: Konczosné Szombathelyi Márta – Balogh Gábor – Jarjabka Ákos (szerk.) (2021): Kommunikáció – Gazdaság – Kultúra – Nyelv. PTE KTK VSZI: Pécs
A könyvbemutató során köszöntők, kötet-bemutatás, szerzői hozzászólalások és résztvevői kommentek, kérdések várhatók.
Tisztelettel hívjuk az MTA GTB albizottságait, munkabizottságait, a társ-bizottságokat, a témában kutató akadémiai szféra tagjait, a vizsgált területeken dolgozó vállalati szakembereket, a felsőfokú társadalomtudományi tanulmányaikat végző leendő kutatókat/szakembereket.
Megtisztelő részvételükben bízva, üdvözlettel:
Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke
Jarjabka Ákos, a PTE KTK VSZI igazgatója
Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára
január 20.
2021
MEGHÍVÓ Az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt “A (NAGY)VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓVEZETŐ KIHÍVÁSAI NAPJAINKBAN” című workshopra. Időpont: 2021. november 12., 9.00-11.00 Helyszín: Online (Teams)
Munkabizottságunk az újra fókuszba kerülő szervezeti kommunikációval foglalkozik, a kommunikációs vezetők szempontjából. Nagyvállalati kommunikációs szakembereket kértünk fel arra, hogy ismertessék a megoldandó problémákat és a legfontosabb kommunikációs döntéseket.
Felkért résztvevők:
Arató Márk, Kommunikációvezető, Siemens Zrt., Budapest
Fiedler Péter József, Communication and PR Specialist Senior, Körber Hungária Gépgyártó Kft., Pécs
Tolnay György András, Belső Kommunikáció/Employer Branding, Szakértő, Audi Hungaria Zrt., Győr
Zölei Ádám, Communication, Managment, PR and Events. Hunatom Innovációs és Gazdaságfejlesztési Zrt.
Az előadásokkal és a beszélgetéssel kívánjuk megvilágítani a nagyvállalati kommunikációs szakemberek szerepét és helyét a vállalati döntéshozatalban, a kommunikáció szerepét a vállalati stratégiában, a vállalati kommunikációs szakemberek jelenlegi legjelentősebb kihívásait, az előttük álló megoldandó feladatokat, az online/digitális kommunikáció elterjedésének hatását a vállalati kommunikációra és a szervezeti kultúrára, a virtuális kommunikációt, a kommunikáció átalakulásának szociálpszichológiai aspektusait. A rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság tagjait, a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő kollégákat, diákokat, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket. A program során – az előadásokhoz kapcsolódóan – teret adunk a szakmai vitáknak.
Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke Borgulya Istvánné, a Munkabizottság tiszteletbeli alapító elnöke Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára
2021. november 6.
Beszámoló
az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága
2021. március 19-i
konferenciájáról
A Munkabizottság „Újra fókuszban a belső vállalati kommunikáció” címmel tartotta ez évi első konferenciáját, online formában. A találkozó tematikusan három nagy egységre tagolódott. Az első részben Dr. Bakacsi Gyula professzor, az MTA GTB elnöke tartott a Munkabizottság elnökének felkérésére tájékoztatást az MTA, majd a GTB vezetésében történt változásokról, megoldandó kérdésekről, perspektívákról és konkrét feladatokról. Az általános érdeklődéssel kísért tájékoztatás Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta professzornak, a Munkabizottság elnökének tájékoztatójával folytatódott, aki a Munkabizottságot érintő aktualitásokat ismertette. Beszámolt a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság új vezetéséről és bővüléséről, amely Bizottságban ő képviseli a GTB testületét.
A szakmai előadások sorát Borgulya Ágnes, egyetemi magántanár (PTE) nyitotta meg, aki azzal indokolta a belső vállalati kommunikáció témának újra megvitatását, hogy – elemezve a vezető angol szakirodalom utóbbi tíz évét – jelentős tartalmi eltolódás figyelhető meg a belső vállalati kommunikáció kutatásában. A kutatás a korábbi erőteljes ICT-érdeklődés felől a humánum, az érzelmi nézőpont, a szociálpszichológiai megközelítés felé fordult. A konferencia ezt követő előadásainak többsége megerősítette ezt a megállapítást. A Dunaújvárosi Egyetemről érkezett kollégák, András István, rektor, főiskolai tanár, Rajcsányi-Molnár Mónika, főiskolai tanár és Bacsa-Bán Anetta, egyetemi docens felsőoktatással foglalkozó előadása a pandémiának a szervezeti kommunikációra gyakorolt hatását mutatta be. Kutatásukban az a pszichológiai megközelítés, amelyről a bevezető előadásban szó volt, jelentős súllyal jelent meg. Csatlakozott ehhez az irányvonalhoz Balázs László, intézetigazgató, egyetemi docens (DUE) saját kutatását a hallgatóság elé táró előadása is, aki a vezetők érzelmi intelligenciáját vizsgálta, az érzelmek és a kommunikáció nézőpontjából. Gyulai Tibor, tudásmenedzsment szakértő, tekintélyes szakmai tapasztalaton és mély ismereteken alapuló elemzése a tudásátadás szervezeten belüli fórumait világította meg, hangsúlyt adva a központi tudástárak, a kollaboráció, az online-világ sajátosságainak.
A vállalati, gyakorlati tapasztalatok megosztása konferenciáinknak mindig izgalmas részét képezik. Ezúttal is így volt. Az Audi Hungaria Zrt. PR, illetve vállalati kommunikáció szakértői, Czechmeister Mónika és Tolnay György, valamint szerzőtársként Ablonczyné Mihályka Lívia egyetemi tanár (SZE) „A vállalati belső kommunikáció tegnap, ma és holnap” című előadásukkal felkavarták volna az „állóvizet”, ha nem lett volna eleve élénk és nyílt hangvételű az eszmecsere, mivel az volt az előadás felütése, hogy „vállalati belső kommunikáció nem létezik”. Az előadók ‒ állításuk ellenére ‒ az intern kommunikáció HR tartalmainak érdekes vetületét vetítették a hallgatóság elé. Igazi csemege volt a GIMEX Kft-től érkezett Görcs Annamária, ügyvezető, cégtulajdonos és Görcsné Muzsai Viktória, ügyvezető és cégtulajdonos, egyben egyetemi docens (SZE) esetbemutatása, akik saját vállalkozásukon keresztül szemléltették, hogyan alakul át a belső kommunikáció egy cég növekedése és fejlődése során.
A Munkabizottság megfogadta a korábbi javaslatokat: kevesebb előadást vett fel a programba, így ezúttal lehetővé vált, hogy hozzászólásokkal, kiegészítésekkel hasznos szakmai beszélgetés alakulhasson ki. Az online eseménybe 36 kollégánk kapcsolódott be. A technikai előkészítést és lebonyolítást ezúttal is Balogh Gábor titkárunk (egyetemi adjunktus, PTE) szervezte meg.
A konferencia aktuális bejelentésekkel zárult. Gyűjtöttük a javaslatokat a következő konferencia tárgyára: Bánó Klára egyetemi tanár (BGE) a válságkommunikációra, Kovács Éva, egyetemi adjunktus (PTE) a digitális kommunikáció témájára tettek javaslatot.
Az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt az ÚJRA FÓKUSZBAN A BELSŐ VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ című konferenciára. Időpont: 2021. március 19. Helyszín: Online Kattintson ide az értekezlethez való csatlakozáshoz
A vezető legfontosabb kincse a munkatársak – olvashatjuk a vezetésről szóló könyvekben. A technikai forradalom következtében átalakuló munkavállaló új típusú szervezetben, másfajta vezetéssel tud teljesíteni és másfajta kommunikációt vár el. A hatékony belső kommunikáció egyik fontos tényezője a vállalatok sikerének. A verseny nyomása a szervezeti, a vezetési, a kommunikációs gyakorlat hatékonyabbá tételét kényszeríti ki.
Konferenciánk az újra fókuszba kerülő szervezeti belső kommunikációval foglalkozik. Az előadásokkal és a beszélgetéssel meg kívánjuk világítani az online/digitális kommunikáció elterjedésének hatását a vállalati belső kommunikációra és a szervezeti kultúrára, a virtuális teamek kommunikációját, az információ-biztonság kérdéseit az online belső kommunikációban. Különösen izgalmasnak találjuk a kommunikáció átalakulásának szociálpszichológiai aspektusait.
A program során – az előadásokhoz kapcsolódóan – teret adunk a szakmai vitáknak, valamint a résztvevők rendezvény- és publikációs tervei megosztásának, ajánlásának.
A rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság tagjait, a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő kollégákat, diákokat, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket.
Borgulya Istvánné, a Munkabizottság tiszteletbeli alapító elnöke (borag@ktk.pte.hu) Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke (kszm@sze.hu) Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára (baloghg@ktk.pte.hu)
2021. március 19. – ÚJRA FÓKUSZBAN A BELSŐ VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ
FELHÍVÁS
Az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt az ÚJRA FÓKUSZBAN A BELSŐ VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ című konferenciára.
Időpont: 2021. március 19. Helyszín: Online A konferencia felhívása itt tölthető le: LETÖLTÉS
A vezető legfontosabb kincse a munkatársak – olvashatjuk a vezetésről szóló könyvekben. A technikai forradalom következtében átalakuló munkavállaló új típusú szervezetben, másfajta vezetéssel tud teljesíteni és másfajta kommunikációt vár el. A hatékony belső kommunikáció egyik fontos tényezője a vállalatok sikerének. A verseny nyomása a szervezeti, a vezetési, a kommunikációs gyakorlat hatékonyabbá tételét kényszeríti ki.
Konferenciánk az újra fókuszba kerülő szervezeti belső kommunikációval foglalkozik. Az előadásokkal és a beszélgetéssel meg kívánjuk világítani az online/digitális kommunikáció elterjedésének hatását a vállalati belső kommunikációra és a szervezeti kultúrára, a virtuális teamek kommunikációját, az információ-biztonság kérdéseit az online belső kommunikációban. Különösen izgalmasnak találjuk a kommunikáció átalakulásának szociálpszichológiai aspektusait.
A rendezvényre szívélyesen hívjuk a Munkabizottság tagjait, a szervezeti/vállalati kommunikáció iránt érdeklődő kollégákat, diákokat, a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereket.
Kérjük, hogy aki szeretne a témában előadni, vagy javaslata van a témában jártas előadóra, szíveskedjen jelezni, rövid absztrakt elküldésével a baloghg@ktk.pte.hu e-mail címen.
Üdvözlettel: Borgulya Istvánné, a Munkabizottság tiszteletbeli alapító elnöke (borag@ktk.pte.hu) Konczosné Szombathelyi Márta, a Munkabizottság elnöke (kszm@sze.hu) Balogh Gábor, a Munkabizottság titkára (baloghg@ktk.pte.hu)
2020. december 12.
2020
„KUTATÁSAINK CIKKEK ÉS KÖNYVFEJEZETEK TÜKRÉBEN (2015-2020)”
online publikációs fórum
MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottság
2020. október 16, 10:00-11:30
Az online fórumon az elmúlt 5 év folyóiratokban és könyvfejezetekben megjelent, válogatott publikációinak a bemutatására került sor. A fórum keretében az alábbi munkák kerültek bemutatásra:
Szabó Gabi Mici, újságíró- műsorvezető Rádió Bézs, kuratóriumi elnök – Jövő Kommunikációja Alapítvány
Szabó Gabi Mici (2019). A szóvivők. Colorcom
Szabó Gabi Mici (2020). Szóvivők újratöltve. Colorcom
Borgulya Istvánné, címzetes egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem
Balogh Gábor, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem
Venczel-Szakó Tímea & Balogh Gábor & Borgulya Ágnes (2020): Távmunka, home office: Hogyan érinti a távolról dolgozás a szervezet intern kommunikációját? Vezetéstudomány, megjelenés alatt
Borgulya Ágnes & Balogh, Gábor (2019). Ipari klaszterek kommunikációja. Vezetéstudomány, 50(1), 27-40.
Kovács Éva, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem
Borgulya, Ágnes & Kovács, Éva (2018). A klaszterkommunikáció és határterületei kutatásának kurrens témái: feltevések és bepillantás a szakirodalomba. Tér-Gazdaság-Ember, 6(2), 67-85.
Buday-Sántha Andrea, főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem
Buday-Sántha, A. (2019). A kommunikációs jog, mint új tudományos és management kihívás, Marketing & Menedzsment, 53(3), 67-76. doi: 10.15170/MM.2019.53.03.06.
Falkné Bánó Klára, főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem
Falkné, Bánó Klára (2017). Amerikai Egyesült Államok. In: Bodolay, László (szerk.) Kultúra, migráció, kommunikáció. Budapest, Magyarország: SALDO Kiadó, pp. 15-28.
Falkné, Bánó Klára (2015). Miért olyan ellentmondásosak a magyar kulturális sajátosságok felméréseinek eredményei különböző kutatásokban? Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények; Interdiszciplináris tanulmányok. X. évf. 1.sz, Miskolci Egyetemi Kiadó, 76-88.
Falkné, Bánó Klára & Kolláth, Katalin (2015). Nemzetköziesítési törekvések a felsőoktatásban. In: Solt, Katalin (szerk.) Alkalmazott tudományok II. fóruma Konferenciakötet. Budapest, Magyarország, Budapesti Gazdasági Főiskola, pp. 146-161. BGE Repozitórium
Kolláth Katalin, főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem
Falkné, Bánó Klára & Kolláth, Katalin (2019). Magyar és nemzetközi hallgatói csoportok kulturális intelligencia szintjének mérése és összehasonlító elemzése. In: Reisinger, Adrienn; Kecskés, Petra; Buics, László; Berkes, Judit; Balassa, Bernadett (szerk.) “Kulturális gazdaság”. Kautz Gyula Emlékkonferencia elektronikus formában megjelenő kötete. Győr, Magyarország: Széchenyi István Egyetem, Paper: 10
Falk Bano, Klara & Kollath, Katalin (2018). A Comparison of the Cultural Intelligence of Hungarian and International Business Students. International Journal of Management, Knowledge and Learning, 7(1), 93-108.
Görcsné Muzsai Viktória, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem
Görcsné Muzsai Viktória (2020). Novum contra usum. Pedagógia, nyelvoktatás és innováció a Centrope régióban. Cikkek, tanulmányok, projektek antológiája. Győr, 2020. p 595, ISBN: 968-615-00-8694-1
Konczosné Szombathelyi Márta, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem
Borgulya Ágnes, Konczosné Szombathelyi Márta & Szondi György (2015). Nemzetközi vállalatok országhatárokon átívelő belső kommunikációjának menedzsmentje. Vezetéstudomány, XLVI. évf. 9-10. szám; 12-24. oldal
Konczosné Szombathelyi Márta, Borgulya Istvánné & Szondi György (2016). Managing cross-border intern corporate communication of international companies. Management of Organizations: Systematic Research, 75: 71-82., ISSN 1392-1142 (Print), ISSN 2335-8750 (Online); http://dx.doi.org/10.7220/MOSR.2335.8750.2016.75; IF: 0.349
Hidasi Judit (2018). A nők és a hatalom viszonya Japánban és Taiwanon. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 8(1), 85-99. http://tntefjournal.hu/vol8/iss1/hidasi.pdf
2020. szeptember 18. – „Aktuális témák a vállalati kommunikáció kutatásában”
Beszámoló az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága workshopjáról
Munkabizottságunk 2020. szeptember 18-án tartotta fennállásának első online hozzáféréssel megrendezett worshopját. A szervezők a meghirdetésben arra invitálták a partnerintézményeket, hogy ismertessék röviden azokat a kutatásokat, amelyek égiszük alatt a kommunikációmenedzsmentet is érintő témakörökben futnak. Négy projekt bemutatására került sor. Nem volt meglepő, hogy valamennyi kutatás kapcsolódik valami módon a járvány problémájához.
PTE COVID-kutatás – hatás a vállalati kommunikációra. Ismertette: Dr. Jarjabka Ákos, egyetemi docens 1 000 PTE KTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet intézetigazgatója és Venczel-Szakó Tímea, egyetemi tanársegéd. A Jarjabka Ákos vezette kutatás azt vizsgálja, hogy miként befolyásolják a járvány következtében bevezetett intézkedések a PTE alkalmazottainak tevékenységét és kommunikációját. A kutatások első fázisának tanulságait összegezte az előadás; az első eredmények hamarosan olvashatók lesznek szakfolyóiratokban. Ezzel a kutatás nem zárul le, kiterjedtebb körben folytatódik.
Járványok és válságok – legújabb empirikus tapasztalatok. Ismertette: Prof. Dr. Poór József, Professor Emeritus SZIE; egyetemi tanár UJS. A Poór József vezetésével folyó kutatás nagy léptékű, nemzetközivé formálódó projekt. Egy része a járványok és a válságok okozta hatásokkal foglalkozik feldolgozva a kapcsolódó szakirodalmakat is. Az előadás bemutatta a már lefutott kutatási szakasz publikálásra kész eredményeit. A belőlük készült első publikációk rövidesen megjelennek hazai folyóiratokban.
Kezdeti lépések az on-line oktatásban c. kutatás. Ismertették: Veresné Dr. Valentinyi Klára, egyetemi docens és Dr. Suhajda Csilla, egyetemi adjunktus, SZIE GTK. A gödöllői kollégák az oktatási oldalról közelítenek a járvány által kikényszerített kommunikációs helyzetekhez. Az oktatásban fellépő nehézségek és tanulságok azonban jól gyümölcsöztethetők a vállalati munkában is: így a sokféle platform megléte a piacon és az azok közötti eligazodás egyszerre oktatási és vállalati probléma. Optimizmusra ad okot, hogy a hallgatók általában otthonosabban mozognak az online megoldások terén, mint oktatóik.
„Újragomboltuk a kommunikációt” címmel osztotta meg meglátásait hozzászólás formájában Nagy Mária, szervezetfejlesztő, tanácsadó, tréner és coach. Vállalati tapasztalatai alapján a COVID miatti krízis egyik oldalról veszélyt jelent, másik oldalról esélyt: meghatározó pillanatok sorozatán keresztül felértékelődik az emberi tényező, az empátia. A közös ellenség összekovácsolja a munkatársakat, a bizalmi index kölcsönösen nő, ami kihat a belső kommunikációra is: a kommunikációs formák gyors újratervezésével számos új csatorna nyílt meg, miközben a régi/új prioritások és fókuszok is átértékelődtek. A vezetők legértékesebb kompetenciája a változáskezelés és a kommunikáció lett. Tapasztalható a vezetői gondoskodás, érzékenyedés és intim szférába engedés. A jövő kommunikációs térképe egyszerre lesz online és offline. „Digitálisan analóg” jelszóval egyszerre kell figyelni a hatékony személyes kommunikációra és a megfelelő digitális megoldásokra.
Egyéb aktualitások:
Dr. Kollár Csaba, egyetemi docens, ÓE BGK azt a javaslatot tette, hogy legyen a Munkabizottság következő 2021. évi konferenciájának a témája a vállalati kommunikáció biztonsága. A születendő tanulmányok publikálásának lehetőségét is felajánlotta. A lektorált tanulmányok a Biztonságtudományi Szemle különszámában kaphatnak publicitást.
A Munkabizottság soron következő, ismét online találkozását 2020. október 16-ra hirdeti meg. Ekkor a Munkabizottság működési körébe tartozó témákban, szakfolyóiratban, az elmúlt öt évben megjelent fontos tanulmányok ismertetésére várják a kollégákat a szervezők.
A körültekintő technikai előkészítés Munkabizottságunk titkárának volt köszönhető. Külső okok következtében az induláskor voltak bekapcsolódási nehézségek, ezeket azonban sikerült megoldani. Ezt követően széleskörű figyelemmel kísért beszélgetés folyt a virtuális térben. Az érdeklődést jelezte, hogy a tervezett időn jelentősen túlnyúlva zártuk a workshopot.
Pécs, 2020. szeptember 25.
2020. márc. 6. Konferencia: Innováció-kommunikáció a vállalatoknál
